55854. lajstromszámú szabadalom • Eljárás merülő naszádok elégési mótorjainak üzemére a merülés alatt
a példa esetében fokozni kell a szénhydrogén táplálását. A találmány tárgya eszerint abban áll, hogy a merülés tartama alatt a szénhydrogént oly gázzal égetjük el, mely csak szénsavból és oxigénből áll, oly célból, hogy a szénsav oxigéntartalmát is hasznosítsuk a petróleum elégetésére, hogy a tiszta oxigén fogyasztását csökkentsük, hogy a fölös kipuffogó gázban a nem kondenzálható termékeket elkerüljük és hogy végül a fölös kipuffogó gáz vízben könnyen oldódjék. A csatolt rajz példaképen egy a találmány foganatosítására szolgáló, kétütemű Diesel-motorral kapcsolt berendezés sémáját mutatja. Az egymás mögé iktatott (a) és (b) mótorliengerek közül előbbi a (h) tartály sűrítőszivattyúja gyanánt működik, míg a másikat a (d) vezeték és (c) szelep táplálhatja a tüzelőanyaggal, melyet a háromágú (f) csappal ellátott (e) csövön át a (c) szelephez vezetett sűrített levegő vagy szénsav fecskendez be. A (g) szelep a (b) hengert a (h) hatállyal kapcsolhatja, míg az (1) szelep a (j) szivattyúval és (k) háromágú csappal biró <i) vezetékkel közlekedik, mely a körléggel vagy egy föl nem tüntetett oxigéntartállyal közlekedik. A (b) henger (m) kipuffogó nyílása •(n) cső révén az (o) edényen át a háromágú (p) csappal közlekedik, mely beállítása szerint a körlégbe vagy a (q) elválasztó szekrénybe nyílik. Ez utóbbi az (s) nyomásszabályzóval ellátott (r) cső révén a (t) száraz tisztítóval közlekedik, mely pl. tőzeggel van töltve és a háromágú (z) csap révén vagy .a körléggel, vagy az (a) henger (u) szívóvezetékével közlekedhet. A (t) tisztító megfigyelés céljából ablakokkal lehet ellátva. Az (r) cső (v) ága az (x) szeleppel van ellátva, mely a ciklus egy bizonyos nyomásakor nyílik; az ekkor kilépő gázfölösleget az (y) szivattyú távolítja el. A fogantyúval ellátott (1) rúd a (z, p, k, f) csapokat együttesen vezérli. Pölszinen való haladáskor az (1) rudat úgy állítjuk be, hogy a (k, p, z) csapok a külléggel közlekednek, míg az- (f) csap a (c) szelepet egy sűrített légtartállyal kapcsolja úgy, hogy a tüzelőanyag-befecskendezés sűrített levegővel történik. Az (a) henger a (z) csapon át beszívott levegőt a (h) tartályba szorítja, ahonnan a levegő a (b) henger öblítésére használtatik föl. A (j) szivattyú a (b) hengerbe az (1) szelepen át az elégetéshez szükségelt levegőt szorítja be. A (q) és (t) tisztítók nem működnek, az (y) szivattyú pedig kikapcsolható. Vízalatti haladáskor elsősorbanapetroleum befecskendezésére szolgáló sűrített levegőt az (e) csövön át vezetett sűrített szénsavval pótoljuk. Az égéstermékeknek a (b) hengerből való kiöblítésére sűrített szénsavat használunk, melyet az üzem elején alkalmas forrásból, pl. a tüzelőanyag befecskendezésére szolgáló sűrített szénsavtartályból veszünk. A kipuffogó gázokat az (n) csövön át a (q) tisztítóba visszük, mely a kormot és a vízgőzt visszatartja. A (t) tisztító a gázokat tovább tisztítja annyira, hogy azok a további ülzemre fölhasználhatók. Ezen tisztított gázokat az (a) henger az (u) csövön át beszívja és a (h) tartályba szorítja, ahonnan azok az öblítés céljára a (b) hengerbe vezettetnek. A tüzelőanyag befecskendezését is most már a (h) tartályba sűrített kipuffogó gázokkal eszközölhetjük egy a rajzon föl nem tüntetett csővezeték révén. Minthogy e perctől kezdve új levegő nem lép be, a telepből csak az előző üzemből benmaradt nitrogént kell eltávolítani. E célból az égéstermékek fölöslegét az (x) szelepen át hagyjuk távozni úgy, hogy a (q) és (t) tisztítókban és a csővezetékekben visszamaradt nitrogén a fölös égéstermékekkel csakhamar távozik, minthogy a fölös égéstermékek térfogata a benmaradt nitrogén térfogatához képest igen nagy. Rövid idő multán tehát a kipuffogó gáz fölöslege tiszta száraz szénsavból és a hengerben esetleg el nem fogyasztott kis mennyiségű oxigénből fog állni. Ezen perctől kezdve, melyet a dús szénlerakódásból is konstatálhatunk, a gép működtetésére szolgáló hő a következő két reakcióban termelődik: 1. Rendes elégés: C7 H1 6 + 11 Oa = 7 C02 + 8 Ha O
