55826. lajstromszámú szabadalom • Hangszelence beszélőgépekhez

a vibrátor a tokhoz képest egy helytálló tengely körül kilendülhet. Hogy a (45) vibrátor a (40) tokhoz képest ia forgáscsapokon bizonyos meghatározott helyzetben rugalmasan tartassék, az (55) és (56) lemezrugók vannak alkalmazva, melyek egyike egyik végén az (57) csavar segélyével a toknak (48) nyúlványához van erősítve, amikor is a rúgó és a nyúlvány közé az (58) alátétlemez van helyezve. A másik (56) rúgó egyik végén az (59) csavar segélyével a toknak (49) nyúlványához van erősítve, amikor is a rúgó és a nyúlvány közé a (60) alátétlemez van helyezve. Rendes körülmények között az (55) és (56) rugók az (57) és (59) csavarok segélyével megfeszítve tartatnak és így ezen rugók külső végei nyomást gyakorolnak a vibrátor kerületére és azt meghatározott helyzetben rugalmasan tartják. A (45) vibrátorból az ezzel mereven öszszekötött (70) kar sugárirányban nyúl ki, mely a (71) tű tartására a szokásos fészekkel van ellátva; a tűt helyében a szokásos (72) recézett csavar rögzíti. A tűt tartó (70) kar a leírt foganatosítási alaktól eltérően, a tok más pontjában, pl. az (50, 51) forgáscsapokkal diametrálisan szemközt rendezhető el (8. ábra). A tetszőleges szerkezetű (73) membrán a (45) vibrátorba van szerelve, melyben a hengeres (74) üreg van kiképezve, a membrán fölvételére és a membrán peremének rögzítésére, mely utóbbinak: belső éle a vibrátornak (75) pereméhez fekszik. A (73) membránnak középső része tetszőleges módon rugalmasan van a (40) tokkal összekötve, jelen esetben pl. az acélból vagy más merev anyagból készült (76) rúd és ia rugalmas, ugyancsak acélból, sárgarézből vagy más rugalmas anyagból előállított háromágú (77) keret segélyével. Ezen háromágú keret előnyösen a (78) középső részből és ebből sugárirányban kiágazó több (79) részből áll, melyek egyenlő szöget képeznek egymással. A (76) rúd, mely a hangszelence (73) membránjától hátrafelé axiálisan kinyúl és egyik végével a membrán közepéhez van erősítve, másik: végével a (77) keret (78) középső részén van mereven rögzítve. A (77) keret előnyösen a (76) rúdra függélyes síkban fekszik és a. (40) tok mellső fölületével egy vonalban van elrendezve. A (79) karok külső vége a tok (42) nyílásának hengeralakú falával forrasztás útján vagy más alkalmas módon mereven van összekötve és ezen karok rugalmassága akként van megszabva, hogy azok a membrán maximális rezgéseinek engedve, gyöngén meghajlanak, a membrán gyöngébb rezgései mellett azonban gyakorlatilag mozdulatlanok maradnak, vagy legalább is nem engednek oly könnyen utána, mint a membránt tartó (45) vibrátor. Ezen foganatosítási alaknál a működés lényegében ugyanolyan, mint az 1—3. ábrákban leírt hangszelencénél; a membrán középső része a (40) tokhoz képest a (76) rúd és a (77) keret segélyével gyakorlatilag mozdulatlan állapotban tartatik és miközben a (70) tűtartó kar a hang hatására lengésbe jön, a (45) vibrátor, melyhez a membrán karimája van erősítve, az (50) és (51) csapok körül az (55) és (56) rugók behatása ellenében rezgésbe hozatik s így a membrán pereme és középső része között meghajlik, minek következtében a hangszelence (42) nyílásán át hanghullámok löketnek ki. Ha azonban a tű bármily szabálytalan rázkódtatásnak vagy lökésnek van kitéve, a (77) keret utánaenged és ezen rázkódtatások vagy lökések hatásait csökkenti, mint a föntebb leírt foganatosítási alaknál. Magától értetődik, hogy a háromágú keret helyett kétágú keret is alkalmazható, melynek ágai egy egyenes vonalban, a (42) nyílásnak egyik átmérőjében fekszenek és hogy maga a keret esetleg más szerkezetű lehet, mely a (76) rúd számára rugalmas alátámasztást képez. A találmány tárgya a szerkezeti részletekben természetesen sokféleképen módosítható anélkül, hogy ezáltal a találmány lényege változást szenvedne.