55772. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrózus gázok elnyeletésére
Megjelent 1912. évi április hólO-éii. MAGY. KIR SZABADALMI jgff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 55772. szám. IV/i. OSZTÁLY. Eljárás nitrózus gázok elnyeletésére. SALPETERSÁURE INDUSTRIE-GESELLSCHAFT, G. M. B. H. CÉG GELSENKIRCHENBEN. A bejelentés napja 1911 májas hó 25-ike. Elsőbbsége 1910 november hó 17 ike. Tudvalevőleg eddig megoldatlan föladat, például a levegő elégetésénél keletkező gázokat quantitative azaz veszteség nélkül elnyeletni, mert a nedves elnyeletésnél a keletkező N02 egyrésze mindenkor visszaalakul NO-vá és így elkerüli az elnyeletést, míg például a mészsalétrom előállításánál alkalmazott quantitativ elnyeletés hasznavehetetlen nitritfölöslegre vezet. Bejelentő már most úgy találta, hogy a nitrózus gázokat mennyiségileg salétromsavvá lehet elnyeletni, hogyha úgy járunk el, hogy a tulajdonképeni nedves elnyeletést elhagyó nitrózus gázokat megfelelő oxidáció után kénsav segélyével fogjuk föl. Hogy a kénsavnak külön denitrálásác elkerüljük, a következő módot követjük: A kemencéből igen magas hőmérséklettel távozó gázokat melegségtartalmuknak gőzkazánokban, vagy hasonlókban való fölhasználása után 400°-nyi, vagy esetleg ennél magasabb hőmérséklet mellett egy saválló toronyba vezetjük, amelybe koncentrálás céljából hígított kénsavat adagolunk. Ez, a toronyból eltávozó koncentrált kénsav a maradékgázok elnyeletésére használtatik föl. A gázok, amelyek a kénsav koncentráló tornyot elhagyják, természetesen nagymennyiségű nedvességet tartalmaznak ós egy megfelelő berendezésben közönséges hőmérsékletre hűttetnek le, mimellett a kénsavból fölvett víz: nagyrészét leválasztják. Mindamellett azonban még mindig annyi nedvességet tartalmaznak, hogy ezáltal a bekövetkezendő elnyeletésnél előállítandó salétromsav koncentrációját nagy mértékben csökkentik. Hogy ezen hátrányt kiküszöböljük, a gázokat egy szárítótoronyban vagy hasonlóan ható berendezésben a maradék gázelnyeletéstől jövő,, most már nitrokénsavat tartalmazó kénsavval ellenáramban hagyjuk egymásra hatni,, mimellett egyrészt a gázok megszáríttatnakr másrészt a kénsav fölhigíttatik és fölmelegszik, még pedig utóbbi azáltal történik, hogy amint mondottuk, vízgőzt vesz föl, miáltal ennek a vízgőznek összes rejtett melege fölszabadul. Ezen fölhigítás és fölhevítés által a kénsav annyira denitráltatik, hogy már csak egy kevéssé kell denitrálni, hogy az esetleg még a savban maradó nitrogénoxid nyomokat kiűzzük. Ebből a szárítóberendezésből kifolyó kénsavat ismét beadagoljuk a koncentrálótoronyba és ez ismét áthalad! a leírt körfolyamaton. Ennek a módszernek az az egészen tetemes előnye van, hogy a szárítótornyot elhagyó gázok az első elnyelető-