55764. lajstromszámú szabadalom • Újítások egyvezetékű központi fűtőberendezéseken

ábrának megfelelő helyzetébe toljuk el, -amikor is a tömítés elfödi az átömlési nyílásokat úgy, hogy a tolattyú (16, 17) üregei s csővezetékektől s ezzel az utóbbiak egyszersmind egymástól is elzáratnak. A fűtőtest hidegre állítása céljából a tolattyú külső (9) csövét nyilt végén a (4, 6) tokokon túl meghosszabbítjuk s meghoszszabbított (20) részét (21, 22) nyílásokkal látjuk el, amelyek úgy vannak elhelyezve, hogy, ha a tolattyút a 6. ábrán megrajzolt helyzetébe toljuk, ezen nyílások a fűtőtest (7, 8) csővezetékének torkolatával esnek össze, a többi (12, 14), illetve (13, 15) nyílások ellenben a szabadba nyílnak úgy, hogy a fűtőtest a külső levegővel közlekedik és az összeköttetés közötte s a fűtővezeték között föltétlenül biztosan tömítőleg megszakad, s ennek folytán a gőz átömlése teljességgel lehetetlenné válik. A 7. ábrában oly tolattyú van föltüntetve, amely nem úgy, mint a leírt kiviteli példában, hosszirányban, hanem egy, (23) harántfal révén van két egymás mellett fekvő (16, 17) átjárókamrára osztva, s ezekből egy-egy (7, 8) csőtoldat indul ki, amelyekhez a fűtőtestet hajlékony csővezeték közvetítésével kapcsoljuk hozzá. A tolattyúnak fűtésre beállított helyzetében a gőz az (1) fűtővezetékből a (2) csővezetéken és (12) átömlési nyíláson 3>t> Bt (16) kamrába, s innen a (7) vezetéken át a fűtőtesthez áramlik, majd a (8) vezetéken át a (17) kamrába s ebből a (13) nyíláson és (3) vezetéken a fűtővezetékbe áramlik vissza. A tolattyú megfelelő beállításával az átömlési nyílásokat szabályozhatjuk, avagy a fűtés megszüntetése céljából elzárhatjuk, vagy pedig a tolattyú további hosszirányú eltolásával azokat a külső levegővel is közlekedésbe hozhatjuk, amikor is a fűtőtesttel kapcsolatos csőtoldatok mindkét (16, 17) kamrán és a szabadba torkolló (12, 13) nyílásokon át a külső levegővel közlekednek, míg a (2, 3) csővezetékek torkolatait a tolattyú tömítőleg elzárja. A tolattyúnak a 8. ábrában föltüntetett kiviteli alakja az éppen ismertettői csak annyiban különbözik, hogy a két tolattyútok egy darabbá van egyesítve, ami azonban a működés módját egyáltalán nem érinti. A tolattyúnak ezen két kiviteli alakja különösen alkalmazható azon esetben, amikor a fűtőtest távolabb esik a fűtővezetéktől. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szabályozó egyvezetékű központi fűtőtestet két különálló, de egy közös szabályozószerklezettel ellátott vezeték köti össze a fűtővezetékkel, azáltal jellemezve, hogy az összekötő vezetékek közös szabályozója oly két egymástól teljesen elkülönített (16, 17) kamrát magában foglaló csőtolattyúból áll, amely egy vagy két (4, 6) tokban akként mozgatható, hogy a tolattyú hideg-állásában a (12, 13, 14, 15), illetve (12, 13) nyílások a szabadba nyílnak úgy, hogy a gőznek átáramlása a fűtőtestbe minden körülmények között lehetetlenné válik. 2. Az 1. alatt védett szabályozó kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a két (16, 17) átjáró-kamrát egy, a tolattyú (9) csövében elrendezett és ettől elzárt, második (19) cső alkotja, amikor is a két cső között lévő gyűrűalakú (16) kamra a tolattyúhoz és fűtőtesthez vezető (3, 7), a belső csőnek (17) ürege pedig a fűtőtestből és a tolattyútól elvezető (8, 2) mellékvezetékek között vagy megfordítva létesít összeköttetést. 3. A 2. alatt védett szabályozó foganatosítási alakja, azáltal jellemezve', hogy a tolattyú (9) csövét egy (23) harántfal két (16, 17) kamrára osztja, amelyek egyrészről a fűtőtesthez vezető, másrészről az attól elvezető vezetékek között létesítenek összeköttetést. 4. Központi fűtőberendezés az 1. alatti igény szerint, azáltal jellemezve, hogy az összekötő vezetékek egyikének vagy mindkettőnek torkolatánál fúvókák vagy effélék vannak elrendezve, amelyek révén a fűtővezetékben keringő fűtőközeg a fűtőtest tartalmára szívó- vagy