55672. lajstromszámú szabadalom • Rúdfék kocsikra és hintókra
Mellékelt rajzon látható a találmány egyik példaképem kiviteli alakja: 1. ábra a fölszerelt készüléket oldalnézetben, 2. ábra a készüléket magát függélyes hosszmetszetben, 3. ábra végül metszetet 2. ábra A—B vonala szerint tünteti föl. A találmány lényegében a (b) kocsirúd végén elhelyezett (f) csőből áll (amely eső lehet a rúdhoz erősített, mint a mellékelt rajzon is, lehet a rúdban magában elhelyezett, a rúd végére ráhúzott stb.); az(f) csőben az (r) rúgó és az (i, k) tolökák vannak elrendezve. Az (i) tolóka a csőből kinyúló (h) rúddal áll kapcsolatban, mely végén a párnázott (g) ütköző tárcsát hordja. A (k) tolóka három nyúlvánnyal bír, melyek az (f) cső (f'), illetve (f") résein kinyúlnak. A középső és alsó (1) nyúlvány az (m) húzózsinórt veszi föl, mely (n, n) vezetőcsigákon átfutva a kocsi (d) 'fékjére hat. A másik két (o) gyűrűs nyúlvány (3. ábra) a lovaknak befogására szolgál. A (b) rúd szabad végén (oO a szokott módon elrendezett gyűrök vannak, melyek a lovak befogására szolgálnak azon esetben, ha a készülék netalán elromlana. A (d) fékpofák a mellső (c) kerekekre hatnak és a mellső kerékpár tengelyéhez vannak erősítve (e) karok közvetítésével. A mellékelt rajz szerinti kivitelnél az (f) csövet a (b) rúdhoz (p) gyűrűk rögzítik. A készülék működési módja az eddigiek alapján a következő: A lovak a (k) tolóka (o) gyűrűs nyúlványaihoz köttetnek. Ha a kocsis a lovakat visszatartja, akkor a kocsirúd a lovakhoz képest előresiet, miáltal a (k) tolóka (r) rúgó ellenében hátra mozog és az (m) húzózsinór a (d) féket megfeszíti. Ugyanez történik, ha a kocsi valaminek nekimegy,, mikor is a (g) ütközőtárcsa tolja hátra a (k) tolókát az (r) rúgó ellenében és idéz elő rögtöni fékezést. Jelen találmány az ismertetett kiviteltől számos eltéréssel is készíthető anélkül, hogy ezáltal lényegében változást szenvedne. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rúdfék kocsikra és hintókra, jellemezve azáltal, hogy a kocsirúd szabad végén lévő és a lovak befogására szolgáló gyűrűk hosszirányban elmozgathatóan elrendezett és rúgóhatás alatt álló tolókához vannak erősítve, mely a mellső kerékfékkel kapcsolatban áll azon célból, hogy a lovak visszatartásakor a kocsi is önműködőlég befékeződjék. 2. Az 1. alatt igényelt rúdfék további kiképzése, jellemezve azáltal, hogy a (k) tolókával egy kinyúló párnázott (g) ütközőtárcsa áll kapcsolatban azon célból,, hogy ha a kocsirúd valaminek neki megy, a kocsi azonnal befékeződjék és ezáltal az ütközés ereje kisebb legyen. 3. Az 1—2. alatt igényelt rúdfék kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a lovak befogására szolgáló (k) tolóka a kocsirúd elülső végén alkalmazott (f) csőben van elrendezve, mely cső a tolóka nyúlványai számára (f'), í 11- (f") hosszirányú résekkel bír. 4. Az 1—3. alatt igényelt rúdfék kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a (K) tolóka a kerékfékkel csigák körül futózsinórok útján van kapcsolva. 5. Az 1—4. alatt igényelt rúdfék kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a (k) tolóka előtt egy második tolóka van elrendezve, mely párnázott (g) ütközőtárcsával (h) rúd útján van összekapcsolva. (I rajzlap melléklettől. Pailas részvénytársaság jyomdája Budapesten.