55656. lajstromszámú szabadalom • Gőzfűtési berendezés vasúti vonatokhoz

néhány kiviteli példája van feltüntetve és pedig az 1. ábrán a tolattyú egy szerkezeti megoldása a 2. ábra A—B vonala szerint vett metszetben; a 2. ábjrán a tolattyú tükör fölülnézete látható; a 3^-5. ábrán a háromállású tolattyú egyik kivitelének három helyzete, a 6. és 7. ábrán a háromállású tolattyú egy változatának egyik helyzete és tolattyútükre, a 8. és 9. ábrán a négyállású tolattyú egyik helyzete és tolattyútükre van sémásan föltüntetve ; a 10. ábrán egy az új fűtő berendezéssel "felszerelt vasúti kocsi részlete látható. A 10. ábrán a fűtőberendezés sémáját oly vasúti kocsinál tüntettük fel, melynél az (F) fővezetékből az egész kocsin végigmenő két (Kl, K2) fűtővezeték ágazik el úgy, amint ez jelenleg szokásos. A rajzból látható, hogy a (Kl) vezeték teljesen egyenes, míg a (K2) vezetéknek az egyes szakaszokba kevéssé benyúló kígyói vannak úgy, hogy ezen fűtővezetékek a szakaszokban bizonyos alaphőmérsékletet tartanak fönn. Ugyancsak az (F) fővezetékhez van csatolva minden egyes kocsiszakaszban két (I, II) fűtőtest, melyek az utasok által befolyásolható (T) tolattyúk útján az (F) fővezeték és a (C) kondenzvezeték közé a már említett módon bekapcsolhatók. A (Ki, K2) fűtővezetékek a kalauz által befolyásolható (TI) tolattyú útján kapcsolhatók be és ki. A (Cj kondenzvezeték, illetve vezetékek a (Cl) kondenzedényhez vezetnek, melyben a lecsapódott víz összegyűjtetik és elvezettetik. A 10. ábrából látható, hogy valamely fűtőtest bekapcsolása esetén a gőz az (F) fővezetékből a (T) tolattyún át az illető fűtőtestbe (illetve mindkét fűtőtest bekapcsolt helyzeténél a fűtőtestekbe (áramlik, azokat fölhevíti és a tolattyún át a (€) kondenzvezetékbe tér vissza. A tolattyún át a gőznek a fővezeték, a fűtőtest és kondenzvezeték között zárt útja van, a tolattyú tehát meggátolja azt is, hogy a gőz a kondenzvezetékből bejusson ugyanazon szakasz vagy valamely másik szakasz egy fűtőtestébe, ha egy másik fűtőtest üzembehelyezése következtében a kondenzvezetékben gőz van. A tolattyú kiképzése a következő: Az 1. és 2. ábrán a háromállású vagyis oly tolattyú szerkezeti kiképzése van föltüntetve, melynél a fővezeték és a kondenzvezeték közé vagy az egyik vagy mindkét (I, II) fűtőtest iktatható vagy a gőzbeömlés teljesen elzárható és mindkét fűtőtest a szabaddal köthető össze. A tolattyú általán nos elrendezése magában véve ismeretes és tetszőleges lehet; a találmányra nézve főkép a tolattyútükrön levő be- és kiáramlási nyílások elrendezése és az egyes vezetékekkel való kapcsolata, valamint a tolattyúkagylón levő mélyedések vagy vájatok kiképzése lényeges. Az 1. és 2. ábrán bemutatott kivitelnél, mely a 3—5. ábrán látható sémának felel meg, a gőz a fővezetékből (G) csőcsonkon át lép be. Az (I', II") csőcsonkok az (I) fűtőtesthez, a (II', I") csőcsonkok pedig a (II) fűtőtesthez vannak kapcsolva. A (Co) csőcsonk a kondenzvezetékhez tartozik. A (t) tolattyútükrön és a (k) tolattyúkagylón oly nyílások, illetve mélyedések vagy vájatok vannak kiképezve, melyek lehetővé teszik azt, hogy a «hideg» állásnál (3. ábra) a gőzbeáramlás el legyen zárva és mindkét (I, II) fűtőtest a szabad levegővel közlekedjék, míg a «mérsékelt» állásnál (4. ábra) az egyik, a jelen esetben az (I) fűtőtest a gőz és kondenzvezeték közé legyen iktatva és a (II) a szabaddal Legyen összekötve, végül a «meleg» állásban (5. ábra), mindkét (I) éa (II) fűtőtest a gőz- és kondenzvezeték közé legyen csatolva. A sémás rajzokon kihúzott vonallal a tolattyútükör nyílásait és pontozottan a kagyló nyílásait, illetve mélyedéseit (vájatait) jeleztük. Sraffozva azok a helyzetek vannak, melyekben a tükör egy nyílása a kagyló egy nyílásával közlekedik. A 3—5. ábrán (g) a tolattyútükör gőzbevezető nyílása, (f'i) és (f") a tolattyútükörnek az (I) fűtőtesttel, (f',0 és (f'„) a tolattyú-