55548. lajstromszámú szabadalom • Kettős zárású elosztó készülék rugalmas fluidummal dolgozó gépekhez

— 245 -szelep egyrészt lökésszerű ütközés nélkül ér nyugalmi helyzetébe még kikapcsoló •vezérlés esetén is, másrészt egy pillanatra megáll úgy, hogy a (12) segédszelep, rúgójának nyomóhatása alatt, záródhatik s azután zárva is maradhat, minthogy az (5) szelep már csak lassacskán ereszkedik le. Most már megszűnik a közlekedés a szelep -alsó és fölső tere között, s ettől kezdve a szelep alsó terében lévő gőznek nyomása •csökkenni fog, mert ezen tér a (16) csatornákon keresztül, amelyeket csak valamivel később zár el a (13) rúd vége, a hengerrel közlekedik, ahol pedig éppen az expanzió megy végbe. Ebből következik, hogy amikor -a szelep fészkén nyugszik, a felette lévő friss gőznek nyomása arra rászorítja, míg -alatta gyöngébb nyomású, expandált gőz van. A szelep tehát nemcsak a keresztmetszetek különböző nagyságából, hanem a fajlagos nyomás különböző voltából kifolyólag is terhelés alatt áll. A szelep két helyen zár u. m. a (6) fölfekvési fölületnél és a (9) gyűrű révén, amelyet az ámbár kissé expandált gőznek nyomása a (13) nyílásokhoz feszít, mert a hengerben az expanzió, majd pedig a ki•Ömlés folyamán sokkal kisebb a nyomás. Ha véletlenül valamely idegen test kerülne a szelep fölfekvési helyére a két kiszögellés közé, ez azért nem akadályozná a, középső segédszelep záródását, mert a záródás előbb megtörténik, mintsem a (6) és (62

) kiszögelések érintkezésbe jutnak, s minthogy a (9) gyűrű, elég széles lévén, ekkor is elzárja a (3) nyílásokat, ez esetben sem állna elő több gőzveszteség, mint amikor a (6) helyen tökéletes az érintkezés. A 4. és 5. ábrán föltüntetett elrendezés esetén két (3) és (3J

) nyíláson ömlik be a gőz a hengerbe. A 4. ábrán a szelep záróhelyzetében (6) fészkén nyugszik. A szelepdugattyú üreges körtolattyú alakjában van kiképezve és simára megmunkált alsó vége a hozzácsiszolt (18) üregbe ereszkedik, amelyben a friss gőz a tolattyú behatolásának kezdetén komprimálódik és éppen úgy mint a (6) és (6a

) kiszögelések közé szorult? gőz, rugalmas párnát alkot. Az 5. ábrán ugyanezen szelep teljesen nyitott helyzetében látható; a gőz a (10) nyílásból részben közvetlenül a (31

) nyílásba, részben pedig a (101

) nyíláson és a tolattyú üregén át a (3) nyílásba áramlik, amiként ezt a nyilak jelzik. A tehermentesítésre való segédszelep ezen elrendezésnél hiányzik, mert a friss gőz mindig szabadon beáramlik az elosztókészülékbe; megmaradtak azonban a (16) csatornák, amelyeken még a löket befejezte előtt friss gőz öihlik a hengerbe, megmaradt továbbá a (15) ütköző is, amely a (121

) ütközővel egyetemben ezen beömlési; szabályozza. Ezen elrendezés oly gépekhez nagyon megfelelő, amelyeknél a szelep emelkedése eléggé lassú lehet, a záródásnak azonban erős rúgó hatása alatt hirtelen kell történnie; a két kamrában is komprimálódó gőz ugyanis föltétlenül megakadályozza, hogy a szelep lökésszerűen a fészkéhez ütődjék. A (6) ábra a 4. és 5. ábrán föltüntetett elrendezésnek oly módosulatát mutatja, amelyben az eddig egyedüli (9) gyűrűt két egymásra helyezett közönséges (91

) dugatytyúgyűrű helyettesíti. A szelepnek egész vonallal megrajzolt helyzete a teljes nyitásnak felel meg, míg az vegyes vonallal megrajzolt helyzetében minden nyílás tökéletesen el van zárva. A 7. ábrán a találmány tárgyának kiömlési szelepre való alkalmazása látható. Az eddig is szerepelt számok ugyanazon vagy hasonló részeknek felelnek meg. A (4) szelepház a hengernek egy megfelelő (l) kamrájában van elrendezve, s fölső részén (101

) nyílásokkal van ellátva, amelyeken a gőz a szelep fölemelt helyzetében a hengerből kiömlik. Az (5) szelep záróhelyzetében van ábrázolva, amikor is a (9) gyűrű elfödi a (20) kiömlési nyílásokat. A midőn a szelep fölemelkedik, a kiömlő gőz a (101

) nyílásokon át az (5) szelep belsejébe hatol és a (9) gyűrű fölemelkedése folytán szabaddá vált