55541. lajstromszámú szabadalom • Sűrített levegővel működő égési erőgép

állandó terhelés esetén. Lényegesen változ­nak azonban a viszonyok akkor, ha a gép egyszer nagyobb, egyszer pedig kisebb ter­heléssel működik. Ezen két esetben ugyanis a szabályozó behatása révén a tüzelőanyag-Szivattyú különböző mennyiségű tüzelő­anyagott szállít a hengerbe. Épen ezért a tüzelőanyag bevezetésének periódusa és ezzel kapcsolatban az elégés is a két eset­ben különböző időtartamot vesz igénybe, azaz az égési nyomás az első esetben to­vább fog tartani és az expanzió később fog megkezdődni, mint a második esetben. Ha azonban az expanzió s ezzel kapcsolat­ban a nyomáskülönbség kezdőpontja a két esetben különböző, akkor az átömlő levegő mennyisége is ingadozni fog. A változó terhelés és ezzel kapcsolatban az expanzió­nak változó kezdőpontja tehát lehetetlenné teszi, hogy a nyomólégtartányban állandóan ugyanazon nyomás tartassék fönn. Ha azonban ' az átömlési csatornát úgy készítjük, hogy abban a hangterjedési se­besség álljon elő, akkor az átömlési sebes­ség a két edény közötti nyomáskülönbség nagysága révén csak bizonyos határig nö­vekszik, nevezetesen az úgynevezett kri­tikus nyomásviszon beálltáig, amelynél a hangterjedési sebesség el lesz érve. Ha a nyomás még tovább csökken is, az átömlési sebesség többé mégsem növekszik. Ezen nyomásviszony értéke körülbelül 053, ha átömléskor az átömlő levegőnek adiabatikus állapotváltozása következik be. Ha a hang­terjedési sebesség előáll, úgy a hengertér nyomásának további csökkenése nem idézi elő az átömlési sebesség további növeke­dését. Eképen már most, ha a bevezető szelep keresztmetszetét kicsinyre (a válasz­tott henger-nyomástól és az átömlő levegő­mennyiségtől függőleg) méretezzük és a be­ömlési szelep nyitási időtartamát és löketét állandó értéken tartjuk, úgy állandóan ugyanazon maximális mennyiségű sűrített levegő fog a tartányból a hengerbe át­áramlani, függetlenül a gép terhelésétől. Az ismert gépeknél ezen eredményhez nem juthatunk, amennyiben ezeknél a szelep-keresztmetszetek akként vannak megszabva, hogy a hangterjedési-sebesség el nem érhető úgy, hogy az átömlési sebes­ség a hengernyomással együtt változik. Tekintettel arra, hogy a hengerből a nyomó­légtartányba átáramló levegő mennyisége ugyanazon értéken megmaradó tartány­nyomásnál minden további nélkül állandó értéken tartható, a találmány értelmében a nyomólégtartányhoz való hozzá és tőle való elvezetés konstáns maradhat és ezzel kap­csolatban elérhetjük azt, hogy a tartányban a nyomás ugyanaz marad. Ha a gépet időszakonként a maximális teljesítőképességén túl akarjuk terhelni és ezen célra a nyomólégtartány tartalék­vagy külön hozzáadott levegőjét felhasz­nálni, úgy ezt a legegyszerűbb módon a nyitási időtartam megfelelő meghosszabbí­tásával érhetjnk el. A mellékelt rajz az új találmány egy ki­viteli alakját tünteti föl vázlatosan. Az (a) hengerben a (b) dugattyú jár, amely fölfelé irányuló lökete alkalmával a (c) szelepen beeresztett levegőt sűríti és a sűrített le­vegőt az önműködőlég nyíló (e) szelepen át a (g) nyomólégtartányba szorítja. Amint a (d) dugattyú belső holtponjához ér, az (e) szelep zárul és egy külön föl nem tüntetett zárószerkezet segélyével a következő kom­presszió-löketig zárva marad. Ezután a munkalöket kezdetekor, a (d) szelep, amely a (g) nyomólégtartány és a hengertér között létesít összeköttetést, nyílik. A (d) szelep nyitási időtartama változatlan és szűk átömlési nyomással van ellátva. Egy­idejűleg a szűk (i) nyílásba az (f) vezetéken át a tüzelőanyag szivattyú által szabályozott mennyiségű tüzelőanyag vezettetik; ennek mennyiségét a szabályozó a mindenkori ter­helési állapotnak megfelelőleg szabja meg. Az átömlő levegő a szűk (i) nyílásban oly nagy sebességet ér el, hogy a tüzelőanyagot a szűk keresztmetszet dacára biztosan magá­val ragadja a hengerbe. A (d) szelepen vagy csak azt a levegőmennyiséget vezet­jük be, amely a tüzelőanyag befecsken­dezéséhez szükséges, vagy pedig még azonfölül égési levegőt is bevezethetünk. Azon célból, hogy csekélyebb nyomás-

Next

/
Thumbnails
Contents