55487. lajstromszámú szabadalom • Önműködő lőfegyver

ábra a rögzítőemeltyűt kiakasztva, a závár­zatot szabaddá téve és a fesztelenített ka­kast biztosítatlan helyzetben mutatja. A 17. ábra a rögzítőemeltyűt beállítva és a kakast megfeszítve, valamint biztosítva tünteti föl. Az (1) cső a (2) keretrészre fekszik föl és az utóbbi, valamint a zároló tokszerű (3) része között azáltal van vezetve, hogy két a fölületén egymásmögött elrendezett (4) .szemölcs segélyével a (3) rész megfelelően alakított (5) hornyaiba, továbbá a spirál­szögmentalakú (6) léc segélyével a (2) ke­retrész megfelelő (7) hornyába és a gyűrű­szegmeníalakú (8) dúdorodás segélyével egy a keretben alkalmazott (9) horonyba kapasz­kodik, mely jelentékenyen szélesebb, mint a (8) dúdorodás. A zároló a (10) závárzailiengerből áll mely a (11) ütőszög, ennek (12) nyomó­rugója és a (13) töltényvonó fölvételére szolgál. A zároló továbbá a závárzathenger­rel egy darabban készült (3) részből áll, mely az (1) csövet tokszerüen körülveszi, a závárzat zárt állapotában egészen a (2) keretrész mellső végéig terjed és a rugal­masan fogvatartott (16) retesz segélyével a keretben elrendezett (17) zárórúgó halása alatt áll; a (16) retesz a (3) rész kivágásain és a (2) keretrész (15) oldalhasítékain át van dugva. A hátralökés következtében a zároló hátra­mozgattatik, mimellett egyenes vezetését a tokszerű (3) rész mellső- és hátsó végén belül alkalmazott (18) illetve (19) lécek eszközlik, melyek a (15) hasítékokban illetve a fegyver (2) keretében alkalmazott (20) hornyokban csúsznak. A zároló hátramozgá­sánál, melyet a mellső (18) vezetőléceknek a (15) hasítékok végébe való ütközése ha­tárol, az (5) hornyok mellső határoló fölüle­tei a (4) szemölcsöket és így magát a csö­vet is hátra magukkal viszik, mimellett a eső a spirálszögmentalakú (6) lécnek a (2) keretrész (7) hornyába való bekapaszkodása által addig elforgattatik, míg á (8) dúdoro­dás a (9) horony hátfalába ütközik, amidőn egyidejűleg a (4) szemölcsök az (5) hornyok­ból kilépnek úgy, hogy a zároló tovább hátracsúahatik. A zároló ezen további hátra­mozgása alatt a (4) szemölcsök a (3) rész­ben elrendezett egyenes (21) léchez fek­szenek és ezáltal a cső visszaforgását illetve előremozgását megakadályozzák. E mozgások által a (17) zárórúgó össze­szoríttatik és a kakas megfeszíttetik. A záró­rúgó újbóli kiterjeszkedése által a zároló a hátramozgás befejezése után újból előre­mozgatta tik és emellett a tárból egy töltény tolatik a csőbe. Mihelyt a zároló annyira előreraozgott, hogy a (10) závárzathenger I a cső hátsó végéhez ütközik, az egymás­mögött fekvő (4) závárzat szemölcsök el­vesztették támaszukat a (21) vezetőlécen úgy, hogy most már a cső el foroghat, amit a zárolónak illetve a zároló tokalakú (3) részének további előremozgása és a csőnek ezáltal létesített előretolása idéz elő. A cső ezen forgásánál a (4) szemölcsök az (5) hornyokba befekszenek és a závárzat zárva van. A (22) elcsattantóbillentyű a (17) záró­rúgó mögött a fegyver keretében (-3)-nál forgathatóan van megerősítve és a (24) összekötőrúd segélyével a rúgó gyanánt ki­képezett (25) elcsattanórúddal van össze­kötve, mely a (26) orral a (28)-nál forgat­ható (29) .kakas (27) feszítőnyugaszába (8. ábra) kapaszkodhatik, illetve a kakas fesz­telenített állapotában a kakastárcsához fek­szik. (1. ábra). A (29) kakas egy a fegyver (30) tusatok­jába az utóbbi és a (31) tárfal közé betolt (32) ütőrúgó hatása alatt áll, melynek talp­darabja az utóbbiba betolt rugalmas (25) elcsaftantórúdnak, valamint a (33) töltény­kivetőt befolyásoló (34) kivetőrúgónak föl­vételére szolgál, továbbá egyidejűleg a (35) tárt alul elzárja és a (36) fölfüggesztőken­gyellel van ellátva. A kakasnak kézzel vagy a zároló hátra­mozgása által létesített megfeszítésénél a (27) feszítőnyugasz a rugalmas (25) elcsat­tantórúd (26) orrába kapcsolódik, mely a (22) billentyű működtetésénél a (24) össze­kötőrúd segélyével a feszítőnyugászból ki­emeltetik. A (24) összekötőrúd a (33) ki­vetőhöz fekszik, az utóbbinak (37) kivágá-i sába kapaszkodik (9. és 10. ábra) és a

Next

/
Thumbnails
Contents