55467. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniák előállítására
is ellátandók. Használhatók továbbá mészégetőkemencékhez, Hoffmann-körkemencékhez hasonló kemencék is. Az elegyet először is oly hőfokra hevítjük, melyen a keletkezett cyanid még nem bomlik el. Ezután a lehetőleg tiszta nitrogénáramot mindaddig vezetjük keresztül, míg a cynizálódás befejeztetett. A nitrogén hármilyen ipari nitrogéngyártási mód szerint előállítható. Midőn már megítélhető, hogy a cyanizálódás, mely a következő vegyfolyamat szerint megy végbe : MO + 3C + 2N = M (CN)2 + Cü már megtörtént, mégszüntetjük a nitrogén bevezetését és vízgőzt fecskendezünk be. Akkor a következő egyenlet szerint: M (CN)a + 3Ha O = MO + 2CO + H,N ammóniák képződik. Midőn az ámmoniákáram eltávozott, újra kezdjük a cyanizálást, föltéve, hogy a szén mennyisége még egy második műveletre is elegendő. A koksznak a keverékből való kiküszöbölésére nitrogén-naftalin-gázkeverék vagy más hasonló elegy is használható. Ilyen módon a teoretikus kihasználás eléretik s minden a széntől származó kellemetlenség elháríttatik. A cyanizálásra az alkáli- és alkáliföldfémkarbonátok, nevezetesen a báriumkarbonát, is felhasználhatók. Az eltávozó ammóniák megfelelő vezetéken különböző készülékeken vezettetik keresztül, amelyekben a vegyiiparban használatos eljárások szerint alakíttatik át. Eljárásomnak az ismert eljárásoktól való eltérései a következők: 1. A cyanizálandó anyag tömörgolyók alakjában tétetik ki a nitrogén- s vízgőzáram hatásának, miáltal az anyag minden egyes műveletnél csak fölületén támadtatik meg. Ezáltal a lyukacsossággal együttjáró kellemetlenség el van hárítva. Lyukacsos anyag esetén ugyanis a cyanizálódás az egész tömegben egyszerre megy végbe úgy, hogy az egész tömeg szétesik, egy porhalmaz keletkezik, melyet a nitrogénáram csak nagyon nehezen járhat át és támadhat meg. Tömör darabok esetén azonban a hatás fölületi és a folyton kisebbedő darabok mindvégig összetartok maradnak úgy, hogy ezeket a nitrogén- és vízgőzáram könnyen átjárhatja. 2. Hamumentes szén alkalmazása a sajtolt darabok gyártásánál. Ha tisztátlan szén használtatnék, akkor az egyes darabok szilikát- és aluminátbevonattal boríttatnának, mi a vegyfolyamatot hátráltatná, sőt a hamu által a nitrogénnek a báriumkarbonátra való hatása teljesen megakasztatnék úgy, hogy ez utóbbit vegyi kezeléssel kellene ismét visszaalakítani. 3. Az anyag teljes kimerítéséig folytatott egymásután következő részleges cyanizálódás s részleges megbontás. E hatások részleges s fölületi volta nagyon élesen megkülönbözteti eljárásomat -a többitől, hol úgy a cyanizálódás, mint a megbontás egyetlen égy szakaszban megy végbe. 4. Naftalinnak vagy más szénhidrogénnek alkalmazása, mely nitrogénnel keverve, a karbonátot vagy oxydot szénlerakodás nélkül alakítja át cyaniddá. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás ammóniák előállítására alkáli- és alkáliföldfémoxydok vagy sóknak szénnel való elegyéből nitrogén hatására keletkezett alkáli- s alkáliföldfémcyanid fölhasználásával, azáltal jellemezve, hogy a szénnek a sókkal vagy oxydokkal való keveréke tömör darabokká sajtoltatik össze, melyeket a fölváltva ható nitrogén- és vízgőzáramok csak fölületükön támadnak meg és e hatások az anyag kimerüléséig többször ismételtetnek. 2. Az 1. igénypontban védett eljárásnak egy foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a tömör sajtolt darabok készítésére oly szón használtatik, mely nagyon kevés hamut szolgáltat és szilícium- és aluminiummentes. 3. Az 1. igénypontban védett eljárásnak egy foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy az alkálifémek vagy alkáli-
