55449. lajstromszámú szabadalom • Súrlódó kapcsolás
tosságát igen befolyásolja és a gyűrűknek tartó- és vezetőcsapjaikon valló' gyakori megékelődését okozza. A súrlódógyűrűknek a dob egész kerületén való teljes vezetése által jó és kevésbbé érzékeny vezetést kapunk, melyet a hajtás nem befolyásol, minthogy a hajtást, illetve a menesztést kizárólag a vezetéstől mentesített ékek és hornyok eszközlik. A találmány továbbá abban áll, hogy a dobon a súrlódógyűrűk egymás felé való mozgásának határolására egy ütköző van oly módon elrendezve, hogy ez az ütköző a kapcsolás összeállított állapotában kívülről könnyen eltávolítható, hogy a súrlódógyűrűket kihúzhassuk. A találmány végül még a kapcsolóemeltyűkeit összekötő nyomórugók és az eziek részére valló hevederek vagy tartók alkalmazásában áll, azon célból, hogy az eddig használt vonórugók helyett a most említett részekkel állíttassák elő a kapcsolónyomás, minthogy a vonórugók a kiiktatókarmantyúk kezelésénél való ügyetlenség vagy elővigyázatlanság folytán könnyen túlfeszíttetnek és ezáltal hatástalanná tétetnek. A csatolt rajzon a találmány tárgya példaképen van föltüntetve, és pedig az 1. ábra a kapcsolósnak két különböző sugárirányú síkban vezetett metszete, a 2. ábra egy másik sugárirányú • síkban vezetett metszet, melyből a súrlódógyűrűk részére való ütköző különleges elrendezése látható, a 3. ábra a nyomórugóiknak a kapcsolóemeltyűk között való elrendezését homloknézetben és a nyomórugiók részére alkalmazott hevedereket oldalnézetben mutatja. A 4. ábra a nyomórugiók más elrendezését tünteti föl, mimellett a rugók részére alkalmas tartó van elrendezve és a tartóegy része metszetben látható, az • 5. és 6. ábra a kapcsolás belső részének a tokból való kihúzása céljából végzendő kezeléseket mutatja. Az egyik (1) tengedyrészre a (2) tok és a másik (3) tengelyrészre a (44) dob van fölékelve. A dobon (5) ékek vannak célszerűen egyenletesen elosztva. A dob kerületén | a (6) súrlódógyűrűk ülnek lazán, melyeknek agya az (5) ékeknek megfelelő hornyokkal van ellátva. A (6) súrlódógyűrűk a (7) csuklóstagok, közbe kapcsolt (8) j emeltyűk és a (9) kapcsolóemeltyűk által ellentétes irányban a tengely hosszában eltolatnak. A súrlódógyűrűk a széttolásnál a tok (10) fenekének és a, (11) födelének belsfí felületével jönnek érintkezésbe. A sűrlódónyomás előállítására szükséges nyomást (12) kikapcsolókarmantyúban ágyazott (9) kapcsolóemeltyűkre a (13) nyomórugók fejtik ki. A 3. ábrán föltüntetett kiviteli alak szerint e célra a T-alakú véggel ellátott (14) hevederek alkalmaztatnak, melyek az egyik kapcsolóemeltyű harántkarjának végei felé fordított rúgóvégeket a szemben fekvő kapcsolóemeltyű haránt-1 karjának végeivel összekötik. A 4. ábrán föltüntetett kiviteli alak szerint oly rúgótarbók alkalmaztatnak, melyek a (15) oldalkarokkal ellátott (16) süvegekből állnak, mely süvegek feneke és a süvegek felé fordított kapcsolóemeltyűvég közé egy-egy (13) nyomórúgó van bekapcsolva; a süvegek szemben fekvő karjait (17) szorítócsavarok kötik össze egymással. A rugók által előállított kapcsolónyomás szabályozása ismert módon a rugók megfeszítése vagy fesztélenítése által történik. E célra a (14) hevederek közül egy-egy, a (18) csavarorsóval (3. ábra) van ellátva, mely a harántkar furatán át van dugva és csavaranyák segélyével többé vagy kevésfcbé meghúzható. A többi, után nem húzható hevederek fülek segélyével a harántkar végén alkalmazott csapon ülnek. A 4. ábra szerinti rugótartók használatánál a rugók szabályozása a két (16) süveget összekötő (17) szorítócsavarok meghúzása vagy utánengedése által történik. A súrlódógyűrűk vagy -tárcsák egymás felé való mozgását a (19) állítócsavar határolja, mely a (4) dobban ferdén van elrendezve, oly módon, hogy becsavart helyzetben végével a dob fölületéből kiáll és