55439. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék tilosra állított jelzőkön való áthaladás jelzésére és följegyzésére elektromechanikus úton síp működtetése közben

szirént vagy sípot működtet; egyidejűleg -az ütköző mozgását, azon pillanatban, amikor az végbe megy, önműködőlég följegyzi. A berendezés továbbá úgy van kiképezve, •hogy ha a pályán az ütköző útjában valamely akadály lép, akkor az az ütköző mozgását hatástalanná teszi. A gépész ezenkívül egyszerű kézi fogantyúval följegyezheti azon időpontot, amikor a tilosra állított jelzőt észrevette (amely időpontnak azonban a jelzőn való áthaladás előtt kell lennie) és azután a berendezés egyes részeit ismét nyugalmi helyzetbe hozhatja. Amint a rajz 1. ábrájából látható, a találmány tárgyát tevő berendezés (3) iiaránttengellyel van fölszerelve, amely a mozdony hosszkeretére erősített (1) tartókban van ágyazva. A (3) tengely mindegyik végén két egymás mellett fekvő (6) és (7) ütköző két csoportja van elrendezve. Ha föltesszük, hogy az 1. ábra szerinti berendezés szemlélésénél a kürtő előttünk van, akkor a bal ütközőcsoport a mozdony előre való haladása és a jobb csoport a mozdony hátrafelé való haladása számára szolgál. A két csoporton belül csak a belső ütköző hatóképes és működtetheti a jelző-és ellenőrző készüléket, minthogy ismeretes módon az azt hordó (4) részt magával viszi. Ha ugyanazon csoport két (6) és (7) ütközője egyidejűleg jön működésbe és pedig oly értelemben, hogy ezáltal az egész berendezés mozgását idézik elő, akkor a második külső (7) ütköző csoportja, amely ütköző (5) tartóját ugyanazon időben, mint a mellette fekvő (6) ütköző (4) tartóját együtt hajtja, megakadályozza, hogy az aktiv (6) ütköző hatást fejthessen ki. A (6) és (7) ütközők tehát hüvelyalakú S-darabra, amely a (3) tengelyt veszi körül, forgathatóan vannak szerelve; ezen hüvelyt az ütközők a tengely körül elforgatják, ha azok bizonyos irányban ütköznek míg ellenkező irányban való ütközésnél tartóhüvelyeikre hatást nem gyakorolnak. Mindenik (4, 5) hüvely és a (3) tengely között (2. és 3. ábra) egy-egy (a, b) hüvely van elrendezve. Az (a, b) hüvelyek (al, bl) nyakrészeik révén egymásra támaszkodnak. Az (al, bl) nyakrészek a hüvelyek közötti távolság egy-egy félrészét foglalják el és (c, d) ferde síkok irányában két részre vannak osztva, mimellett az említett síkok nyugalmi helyzetükben egymás mellett fekszenek. Az (a) hüvelyek, amelyek a működő képes (6) ütközőknek felelnek meg, az utóbbiak mozgását az (e) orsóra viszik át, amely a (3) tengelyben van ágyazva és a jelző-, valamint följegyzőkészülék hajtására szolgál. Az (a, b) hüvelyek ezen célból (4, 5) hüvelyeikkel akképen vannak összekötve, hogy az utóbbiak forgó mozgásában részt vesznek. Az (a, b) hüvelyek ezen célból (f) nyúlványokkal vannak ellátva, amelyek a (4, 5) hüvelyek megfelelő hasítékaiba fekszenek. Ha azonban az (a, b) hüvelyek a (4, 5) hüvelyek körül forognak, akkor azok helyzetváltozása nem akadályozható meg és az (a, b) hüvelyek a (3) tengelyen elcsúszhatnak. A berendezés működtetése végett a központos (e) orsót az (F) nyíl irányában az 1. és 2. ábra szerint kell mozgatni. Mint fentebb ismertettük a balcsoport (6) ütközőjének (1. ábra) mozgása útján az említett (e) orsót kell mozgásba hoznia, ha a mozdony úgy halad, hogy kürtője elől van. Mihelyt azonban a mozdony úgy halad, hogy kürtője hátul van, akkor a jobb csoport (6) ütközője fog működni. Ha már most a (6) ütköző a pályán elrendezett egyik lábítóba ütközik, akkor a balcsoportnál a következő jelenségek lépnek föl. Az ütköző (4) hüvelyének, valamint az (a) hüvelynek a (3) tengely körül való forgását a (G) nyíl irányában idézi elő (2. ábra). Az (a) hüvely a (c, d) ferde fölüleletek folytán arra törekszik, hogy a (b) hüvelyt balra tolja, minthogy azonban a (b) hüvely ezen pillanatban rögzítve van és az (1) tartóra támaszkodik, ennélfogva az (a) hüvely forgás közben jobbra tolódik, mimellett a (g) csőgyűrűt előremozgatja, amely a (h) vezetőcsapszöggel van ellátva, amely a (3) ten-