55419. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kapcsoló vasúti kocsik számára

A (17) karmantyúrészek (3. ábra) egy­máshoz képest ellenkező csavarmenetek se­gélyével vannak a vonórúdra fölerősítve; ezáltal lehetővé válik a kapcsolók kinyúlá­sát csökkenteni arra az esetre, melyben a lökhárítók, azok rúgóinak maradandó defor­málása folytán, maradandó mértékben to­lódtak vissza. Ugyanezen célt a vonórúd közepén elren­dezett, szokásos összekötő karmantyú se­gélyével is el lehet érni, csakhogy ennek alkalmazásának nem lehet a kocsinak két végén egymástól független szabályozást fo­ganatosítani, ami pedig némely esetben szükségessé válhatik. A kengyelek megemelésére és alátámasz­tására szolgáló (11) emeltyűk (1. ábra) kar­jai, a (14) emeltyűkhöz hasonlóan, egymás­sal csuklósan vannak összekötve és a (27) rugókkal (2. ábra) vannak ellátva oly cél­ból, hogy a kengyelnek a hirtelen lökések folytán beállható deformálásnak veszélye kiküszöböltessék. A (11) és (14) emeltyűk teljesen kiküszö­bölik a kapcsolónak túlnagy merevségét a (23) csaphoz képest, amennyiben lehetővé teszik annak szabad eltolódását a vonórúd irányában, továbbá előnyös elrendezésük folytán lehetővé teszik a vonórúdnak a nagy keréktávval biró kocsiknál szükséges oldalirányú kitéréseit is. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő kapcsoló vasúti kocsik szá­mára, jellemezve egy, a vonóhorog csap­ján a közönséges kapcsolás helyett for­gathatóan elrendezett kapcsoló pofa, egy ezen pofában eltolható retesz és egy, szintén a vonóhorog csapján elrendezett kapcsoló kengyel által, mely a másik kocsi kapcsoló pofájába való betolódás után ez utóbbi kocsi kapcsolójának re­tesze által fogvatartatik, ha a kapcso­lónak részei bekapcsolásra vannak be­állítva. 2. Az 1. alatt igényelt kapcsolónak egy fo­ganatosítási alakja, jellemezve egy, ren­desen függélyesen lecsüngő kapcsoló pofa által, mely a kocsi oldala felől egy szögemeltyű segélyével az összekapcso­láshoz szükséges vízszintes helyzetbe forgatható és melyben egy kilincs van elrendezve, mely a kapcsoló reteszt csak akkor engedi a k&pesolási helyzetbe, mi­után a másik kocsinak kapcsoló ken­gyele az előbbi kocsinak kapcsoló pofá­jába betolódott. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt kapcsolónak egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, a kocsi oldala felől egy szögemeltyű se­gélyével a kapcsoló pofában föl- és alá­tolható kapcsoló retesz által, mely a vonó feszültségnek önműködő létesítése céljából kiszögelő harántmetszettel bír. 4. Az 1—3. alatt igényelt kapcsolónak egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, a kocsi oldala felől működtetett szög­emeltyű segélyével a kapcsolási hely­zetbe emelhető kapcsoló kengyel által, melynek hossza akként van megszabva, hogy a kapcsoló pofák a kocsik össze­ütközésénél előbb érintkeznek, mielőtt még a kapcsoló kengyel vége a másik kocsi kapcsolójának fix részéhez ütköz­hetnék. 5. Az 1—4. alatt igényelt kapcsolónál a kapcsoló pofa és a kapcsoló kengyel mű­ködtetésére szolgáló szögemeltyűk, me­lyek az általuk mozgatandó részekhez csak egyszerűen hozzáfekszenek és me­lyeknek emeltyűkarjai utánengedően van­nak egymáshoz erősítve úgy, hogy a kap­csoló elemek szabadon tolódhatnak el a vonórúd hosszában és úgy vízszintes, mint függélyes síkban kitérhetnek anél­kül, hogy a kapcsoló elemnek viszony­lagos helyzete megváltóznék. 6. Az 1—4. alatt igényelt kapcsolónál a vonóhorog csapján elrendezett horgos tartalékkengyel vagy a főkapcsoló ken­gyel száraira szerelt tartalékszárak. (1 rajzlap mellójdettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.

Next

/
Thumbnails
Contents