55419. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kapcsoló vasúti kocsik számára

2 — tése a következő szerkezet segélyével tör­ténik : - A (3) retesszel a (7) rúd van összekötve, melynek (9) peekére a (8) bütyök hat, mely a (10) tengelyre van fölerősítve; ezen ten­gely, a kocsi oldalainál fekvő végein, köz­vetlenül működtethető. A (2) kengyel el­mozgatására a (12) csapok körül elforgat­ható (11) szügemeltyűpár szolgál, melyre ezen célból a (10) tengelyre szerelt (13) bütyökpár hat. Végül az (1) pofa működte­tésére a (12) csapok körül elforgatható (14) szögemeltyűpár szolgál, melyre ezen célból a (18) tengelyre szerelt (15) bütyökpár hat; ezen második (16) tengely szintén a kocsi oldalainál végződik és ott közvetlenül mű­ködtethető. A szerkezetnek tökéletes működését biz­tosítandó, kiegészítő elemek gyanánt ma­gába a vonorúdba egyrészt a (17) igazító karmantyú (3. ábra) van iktatva, mely két, a közös (20) csap segélyével egymásban eltolhatóan egyesített (18) villát, illetve (19) fíilet hordó részre van'osztva, másrészt a vonórúdon a (21) rúgó (5. ábra) van elren­dezve, mely rugalmas kompenzáló elemet képez. A szerkezetnek (1, 2, 3, 4) főalkatrészei (1. ábra) a közönséges vonóhorogra vannak fölszerelve, melyről a közönséges kengye­leket, nevezetesen a fő- ós tartalékkengyelt előzetesen leszereltük. Ugyanez a nyílás, melyen közönségesen a kengyeleket a ho­roggal összekötő csap jár át, a jelen eset­ben az önműködő kapcsolót a közönséges horoggal összekötő (23) csap fölvételére van fölhasználva. Az (1, 2, 3, 4) elemek mind­egyike ezen (23) csap körül elforgatható és súlyánál fogva lebillenti, azaz a horogról függélyesen lecsüngő helyzetbe jutni ipar­kodik; ezen helyzet a szerkezetnek nyu­galmi helyzete, melynél a (22) horog egé­szen szabad. Egyszerűség kedvéért a következőkben az egyik kocsit, melynek kengyele a kap­csolás alkalmával a másik kocsinak rete­szével kapcsolódik (A)-val, a másik kocsit (B)-vel és ennek megfelelően az- egyes ko- J esik kapcsolóinak külön működtetendő alkat- i részeit a rajzban föltüntetett jeleken kívül még az (A), Illetve (B) betűvel, a két kocsi kapcsolójának egyszerre működtetendő, kor­respondeáló alkatrészeit pedig még az (A, B) betűkkel fogjuk megnevezni. A kapcsolót a működésre kész állásba hozandó, a (16, AB) tengelyt az óramutató járásával megegyező, illetve ellenkező irány­ban, 180° kai elforgatjuk, amikor is a (15, AB) bütyök a (14, AB) emeltyűre hat, mely a maga részéről megemeli az (1, AB) po­fát és azt vízszintes helyzetbe hozza. Eköz­ben, az elforgás folytán, a kocsi alatt lévő (7, AB) rúd is működő állásába jut. A kocsiknak kapcsolt állapotánál a (B) kocsi kapcsoló szerkezetének valamennyi eleme a föltüntetett helyzetben van. Ha a kapcsolást szét akarjuk bontani, akkor a (10, B) tengelyt az óramutató járásával megegyező irányban elforgatjuk, amikor is a (13, B) bütyök a (11, B) szögemeltyűt és ezzel a (2, B) kengyelt á kapcsolás fogana­tosítása előtti állásával azonos rézsútos állá­sába emeli, míg a (8, B) bütyök a (7, B) rudat akként tolja el, hogy a (3, B) retesz meg­emelkedik és a két kocsi egymásból kikap­csoltatik. Ha már most a két kocsit egymástól el­távolítjuk, akkor a (2, A) kengyel az (1, B) pofát elhagyja és saját súlyánál fogva le­billen ugyanolyan állásba, mint amilyenben a (2, B) kengyel van. Ugyanekkor az (5, B) kilincs, melyet a kapcsoláskor a (2, A) ken­gyel befelé lökött, azon körülmény folytán, hogy a kilincs súlypontja annak forgási középpontjához képest el van tolva, eredeti egyensúlyi helyzetébe tér vissza, amikor is a kilincs vége a (3, B) retesz csúcsa alatt fekszik. A működésre kész állásból a tényleges kapcsolási állást azáltal létesítjük, hogy a (10) tengelyt az óramutató járásával ellen­kező irányban forgatjuk el, amikor is a (8) bütyök a (7) rúd közvetítésével a (3) re­teszt lehetőleg leszorítani igyekszik; a re­tesz különben már saját súlyánál fogva is lesülyedni iparkodik, csakhogy ezen sülye­| désnek az (5) kilincs, mely említett egyen­súlyi helyzetét foglalja el, útját állja. En-

Next

/
Thumbnails
Contents