55339. lajstromszámú szabadalom • Műszer síklapoknak beosztására és párhuzamos vonalaknak a beosztással egyidőben való meghúzására

végükön (h) támasztékot hordanak. Mind­egyik (c) szán egy-egy (e) vezetőhasíték­kal ellátott (f) vonaljelző fölvételére szol­gál, amelyek pl. cm. beosztással vannak ellátva. Az (f) vonaljelzőket akképen he­lyezzük a (c) szánokra, hogy a (d) peckek az (e) vezető hasítékokban fekszenek és azok a (h) támaszték és (g) lépték jelzők között, eltolhatók, mikor is az (f) vonaljel­zők a (g) léptékjelzők alatt elcsúsznak. A (d) pecekre csavarolt (i) csavaranya a beál­lított (f) vonaljelzők rögzítésére szolgál. A (g) lépték jelzők ily módon jelzik azt a tá­volságot, amely az (a) sin (y) éle és az (f) vonaljelzők (k) mutatói között van. A (h) támasztékok a derékszögben beállított és rögzített (f) vonaljelzők elforgását gátol­ják meg. Az (f) vonal jelzőknek (j) szára, melyből a (k) mutató nyúlik ki, oly ma­gas. mint amilyen vastag az (a) sin, ennek folytán a (k) mutató mindig az (a) sinnel egy cíkban fekszik a beosztandó lapon. A műszer használata a következő: Tegyük föl, hogy a rajzlapot egymás­tól egy centiméternyire fekvő vonatozás­sal kívánunk ellátni. Ezen célból először az (i) csavaranyákat lazítjuk meg- és az (f) vonaljelzőket a (g) léptékjelzők és az (f) léceken lévő lépték segélyével úgy ál­lítjuk be, hogy az (a) sin (y) éle és a vonal­jelző (k) mutatók között egy centiméter tá­volság legyen. Ezután az (f) léceket rög­zítjük és az adott kiinduló ponttól az (a) sin (y) éle mellett meghúzzuk az első egye­nest, azután a műszert lejebb húzzuk ad­dig, míg a vonaljelző (k) mutatók :az előbb húzott egyenest érintik. Most meghúzzuk a második egyenest és ezt a műveletet to­vább ismételjük mindaddig, míg a beosztás kész nincs. ' Folyékony anyaggal való gyors vonato­zásnál az (a) sínt csapott felére fordítva használjuk. Az (f) vonaljelzők (ó) nyílásai a (d) peckek behelyezését könnyítik meg. A találmány szerinti műszer az 5. ábra szerint akként is szerkeszthető, hogy az bármely, nem erre a. célra készített sinre is alkalmazható vagy olyan vékony és haj­lékony sinre is szerelhető, amelyben a (b) vezetékcsatorna nem létesíthető. Ezen eset­ben az (a) sint, melynek berendezése a rajzból magyarázat nélkül is megérthető, szögecsekkel, esetleg csavarokkal erősít­jük az alsó vonalzóra. A két (f) vonal jelző pl. összekötő rúd révén egymással akképen is kapcsolható, hogy azok, egyszerre tolhatók el a (g) lép­tékjelzők alatt, miáltal azok külön-külön beállítása elesik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Műszer síklapoknak beosztására és pár­huzamos vonalaknak a beosztással egy­idejűleg való meghúzására,, jellemezve előnyös beosztással ellátott vezetékben eltolható szán vagy szánok által, ame­lyek hosszirányukban eltolható és beál­lított helyzetükben rögzíthető, ugyan­csak beosztással ellátott léceket horda­nak és ezek a beosztás kiindulási pont­jának jelzésére mutatókkal vannak el­látva, amelyek; előnyösen a beosztandó fölület síkjában fekszenek. 2. Az 1. igénypont szerinti műszer fogana­tosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a szánok fölvételére szolgáló vezeték vagy vezetékek vonalzásra alkalmas sin fölső ós alsó lapjában vannak kiképezve. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti műszer foganatosítási alakja, jellemezve azál­tal, hogy a mutatókat hordó léc hossz-­hasítékkal van ellátva, amelybe a szán csavarmenetes pecke nyúlik, mi­mellett a léc a szán egyik végén lévő támasztéka és a szán másik végén lévő lépték jelző között eltolható úgy, hogy a léc léptéke a léptékjelző alatt csú­szik és a beállított pontban az említett peckekre csavarolt anya segélyével rög­zíthető. 4. Az 1—3. igénypont szerinti műszer fo­ganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a szánvezetékeit tartalmazó sin szegélyekkel van ellátva, amelyek ré­vén a műszer tetszőleges más sinre sze­relhető. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten

Next

/
Thumbnails
Contents