55317. lajstromszámú szabadalom • Számológép, különösen szorzáshoz
ezen a bevágáson szabadon áthatolhat úgy, hogy ennek folytán a (27) egyes szegmens fogvatartása megszűnik és a (27) szegmens helyzetét szabadon elfoglalhatja. A (101) keret a (100) kerettel a (104) csap útján kissé rugalmasan lefelé nyomhatóan csuklósan van összekötve (12—20. ábra). Az (52) horonykorong és az (53) tolattyú a (100) keretet harántirányban hasonló módon mozgatják el, mint azt a 9—12. ábrával kapcsolatban leírtuk. A (40) és (41) fogaskerekek és a (38) és (39) számkerekek között, mely utóbbi kerekek a 14—16. ábrán föltüntetett módon önálló tizes átvitel céljából differenciálművek gyanánt vannak kiképezve, a 7. és 8. ábrán látható sémától eltérően, melynél az átvitel közvetlenül történik, áttételi kerekek vannak elrendezve, ami szerkezeti tekintetben szükséges, hegy a Számlálómű kényelmesen beállítható és a gép fölött ágyazható legyen. A (100) keretben ágyazott és azzal együtt elmozgatható (40) és (41) fogaskerekek ugyanis a (105) villák által tengelyirányú mozgásban megakadályozott (106) fogaskerekek ágyaiban csúszhatnak, mely utóbbi fogaskerekekkel a (40) és (41) fogaskerekek a (107) tengely által forgásra vannak összekapcsolva úgy, hogy a (40) és (41) fogaskerekek mozgását előbb a (106) fogaskerekek veszik át, ezekről pedig a (108) közbenső kerekek a (38) és (39) számkorongok (401 ) és (411 ) fogaskerekeire viszik át. A számlálóműnek, a (23) tizes és (27) egyes szegmenseknek, valamint a (40) és (41) fogaskerekeknek a 20. ábrán látható helyzete a 10. ábrán föltüntetett helyzetnek feiel meg, melynél a (40) fogaskerék a (23) tiseg szegmenssel kapcsolódik, a (30).kilincs pedig ki van kapcsolva úgy, hogy a (27) egyes szegmens beállításának megfelelő helyzetét szabadon foglalhatja el. Amiat a 20. ábrán látható, a (100) keret annyira el van mozgatva, hogy a (40) fogas*kerék a (23) szegmenssel kapcsolódik, a (101) rúd pedig ennek folytán egyidejűleg úgy van elmozgatva, hogy a (102) bevágás a, {27) szegmens (103) orra előtt van és a (103) orr a bevágáson szabadon áthaladhat. A (45) tolattyú a (27) egyes szegmens^ miután a (101) rúd a (100) kerettel együtt kiindulási helyzetébe visszamozgott, kiindulási helyzetébe visszamozgathatja, dacára annak, hogy a (102) bevágás a (103) orral nem fekszik szemben, minthogy a (101) rúd a (104) csapon rugalmasan lefelé nyomhatóan van a (100) keretre erősítve. A (44) és (45) tolattyúk a gépállványoa oldalt vannak ágyazva és szimmetriásan elrendezve. Hogy a rúgóhatás folytán visszaforgatott (46) tengellyel és az arra fölékelt (47) szegmenssel együtt a (48) tengely is, melyre az (50) és (51) excenterkorongok és az (52) horonykorong föl vannak ékelve, vissza ne foroghasson, a (49) fogaskerék a (48) tengellyel nincs mereven összekötve, hanem csak egyoldalúan működő (109) kapcsolás által, mely ugyanoly módon van kiképezve, mint a (15) excenterkorongok és a (7) szorzó billentyűk között alkalmazott kapcsolás. A számológépeknek a sémás ábrákkal kapcsolatban részletesen ismertetett működési módja röviden a következő: A szorzandó billentyűk egyikének lenyomása által csak az (1) emelőt állítjuk be, , ezután a szorzóbillentyűk egyikének lenyomása által egymásután a (6) fogasrudat, a tizes és egyes szegmenst, azután a (38) és (39) számkorongokat állítjuk be és végül a billentyű teljes lenyomásánál az összes működtető részeket kiindulási helyzetükbe forgatjuk vissza; a szorzóbillentyű elbocsátása után pedig a szorzóbillentyű és az azzal összekapcsolt excenterkorong a többi mozgató rész működtetése nélkül kiindulási helyzetébe visszaugrik. A többszámjegyű gép abban különbözik az egyszámjegyű géptől, hogy annál egy sorban elrendezett szorzandó billentyűk és ezek által beállított égy (1) emelő helyett több sorban elrendezett (2) szorzandó billentyűk és megfelelő számú (1) emelők vannak alkalmazva; ellenben a gép mellső végén harántirányban épúgy, mint az egyszámjegyű gépnél, csak egy sor szorzó billentyű van elrendezve és egy (10, 11, 12, 13) csúklónégyszögkeret, melyek vezetékeiben
