55314. lajstromszámú szabadalom • Újítások elgőzölögtető eljárásokon és ehhez való berendezés
jára át nem bocsátó anyagból is előállítható. A (9) tartány fala alul tölcsérszerűen befelé haladhat, azon célból, hogy a tartány fenekén a koncentrált termékek részére gyűjtőkamra képeztessék, mely koncentrált termékek azután egy alkalmas nyíláson át a kamrából eltávolíthatók. A nyílás bizonyos célokra a fenéken is elrendezhető és a (14) fojtócsappanóval látható el. Az elgőzölögtető lég- vagy gázalakú testek réteg alakjában való föntartása, valamint e lég1 - vagy gázréteg fajsúlya és a kamrában a réteg alatt lévő 1 ég- vagy gázréteg fajsúlya közötti különbség, miáltal a fölül lévő levegő vagy gáz a porlasztott sugár rétege alatt fölemelkedik, a már fönt említett legolsó réteg1 határolására és föntartására szolgál. A fajsúlykülönbség pl. azáltal érhető el, hogy az elgőzölögtetőtestet magasabb hőmérsékletre hozzuk, vagy egy más esetben az alsó zíóna kiadós hűtését a kamra egy részét körülvevő hűtőközegek vagy más alkalmas eszközök által érhetjük el. A rajzon a különböző rétegek csíkozás által vannak jelölve. A (18) és (19) vonalak között lévő tér a legalsó réteg által töltetik ki, mely réteg a koncentrált alkatrészeket tartalmazza. A (19) és (20) vonalak között a gázalakú elgőzölögtető testből álló réteg képződik, mely test, mint az az 1. ábrából kitűnik, balról jobbra vonul át a kamrán és mely test kisebb fajsúlya következtében a porlasztott sugár felé fölemelkedni igyekszik. A porlasztott sugár által képeeett réteg zónája a (20) és (21) vonalak között fekszik és a sugár nem a kamra mellső oldala felé áramlik (1. ábra), hanem la beáramló gázalakú elgőzölögtető község irányára merőleigesen. A kiáramló gőz stb. a porlasztó fölött a legfölsőbb réteget képezi, mely a (21) és (22) vonalak kőzött fekszik. A fönt leírt eljárás úgy részleges, mint tökéletes elgözölögtetésre is használható. Á szükséges sűrűségi- és elgőzölögtetés! fokot mindkét esetben azáltal kapjuk, hogy a porlasztáshoz szükséges folyadékmenynyiséget, vagy a lég- vagy gázalakú el|gőzölegtetőközeg térfogatát vagy hőmérsékletét, vagy a kiáramlóftömegek kibocsátásának minőségét és nagyságát szabályozzuk, vagy ezen tényezőket együttesen szabályozzuk. A koncentrált termékek a legalsó rétegen át a tartány fenekére esnek és innét eltávolíthatók vagy tovább kezelhetők. Ha az eljárást egy emulziónak, például teljes tejnek elgőzölögtetésére alkalmazzuk, akkor az erő- és időmegtakarításon kívül azon hőmérsékletben is előnyöket kapunk, mellyel az elgőzölögtetést végezzük, és pedig az elgőzölögtető levegő megbízható behatása következtében, mely levegő az emulziórészecskékkel ellentétes irányban áramolva, ütközik az emulziórészecskékbe, miáltal a rövid kezelés következtében az oxidálás csökkentetik. Egy további előny abban áll, hogy a sűrített anyagok kisebb hőmérsékletű légzónában esnek le, melyben a szilárd részecskék azon viszonyok alatt tartatnak, melyek az | elgőzölögtetés alatt képződtek. Az eljárás j előnyei ép úgy fölfelhetők lefölözött tej-1 nek és egyedül tejfölnek elgőzölögtetésánél is. Az eljárás előnyei az eljárás sajátságaiból, valamint más eljárások sajátságaiból adódnak. Pontosan szabályozott sebességű ellenáramlások használatánál előállított rétegek képezésénél és föntartásánál az erő csaknem veszteség nélkül kihasználható, továbbá a készülék legalsó rétegének vagy zónájának képezése által I gondoskodva van arról, hogy a kívánt kon-I oentrált termékek azon erő hatása alól gyorsan elvezettessenek, mely a kiválasztáshoz vagy ©lgőzölögtetéshez szükséges. A lég- vagy gázrétegeknek vagy zónáknak aránylag nyugalomban való képezése és föntartása által, ami lehetővé teszi, hogy az elgőzölögtetőanyag a kezelt anyaggal szemben örvényképződés nélkül használható, továbbá azáltal, hogy a kezelendő anyag finoman szétosztott alakban kezeltetik és hogy az elgőzölögtető vagy elválasztandó anyagok beáramlási irányukkal ellentétesen vezettetnek, mérsékelt fizikai
