55263. lajstromszámú szabadalom • Klozettöblítő berendezés

A (g) rúd fölső vége közel a szelep (e) szára alá nyúlik, míg alsó vége a csőből -alul kiér. Az (a) cső tölcsérszeruen ..összeszűkülő része a klozetcsészével (k) könyök segélyével közlekedik. A (g) rúdon a cső belsejében a rúdon föl és alá csúsztatható (1) úszó van elrendezve, melynek födőlapja korongszerűen kiszélesedett és az úszó fölemelt helyzetében az <a) cső födőlapján lévő és vízbeömléskor a csőben lévő levegő kibocsátására szolgáló nyílásokat zárja. A (c) tokban elrendezett és a (d) szeleptányér vezetésére szolgáló (f) hüvely falán <m) hasítékok vannak kiképezve (3. ábra), melyek arra szolgálnak, hogy a vízsugár a szeleptányérra ne közvetlenül fölülről, hanem oldalról hasson. A klozet (n) ülődeszkájának a fal felé fordított részén (o) csuklók vannak megerősítve, (5. ábra) mely csuklók szabad (p) szárnyai a klozetdeszkában kiképezett hornyokban föl és alá mozoghatnak. Célszerű ezen hornyok mellső részét vaslemezzel borítani és a csuklók szabad (p) szárnyai végét derékszög alatt meggörbíteni úgy, hogy ezen (p) szárnyak vezetékükből ki nem Mzhatók. Az (n) ülődeszkán célszerűen az (o) csuklók között csap körül forgatható kétkarú szögemelő van megerősítve, melynek vízszintes (r) karja a (g) rúd alá nyúlik, míg a másik rövidebb (rl) karja a klozetdeszka megfelelő hornyában fekszik és az ülődeszka széléhez támaszkodik. Az (n) ülődeszka alsó lapjára ezenkívül gumi, vagy hasonló rugalmas anyagból készült (s) gombok vannak erősítve, melyek körül az ülődeszka, ha ráülünk, kissé elforoghat. A berendezés működése a következő: Ha az (n) ülődeszkára ülünk az a nyomás következtében az (s) gombok körül kissé élforog, még pedig úgy, hogy mellső része lefelé, míg hátsó része fölfelé mozog, miközben az (o) csuklók szabad (p) szárnyai vezetékükben fölfelé emeltetnek és a kétkarú emelő vízszintes (r) karja a (g) rudat föltolja. Ekkor a (j) gumi, bőr, vagy hasonló anyagból készült karmantyú, vagy lap az (i) gyűrűbe nyomúl s azt zárja, míg a (g) rúd fölső vége a (d) szeleptányért föltolja s így a szelepet nyitja úgy, hogy az (f) hüvely (m) hasítékain keresztül víz ömlik az (a) csőbe. Minthogy az (i) gyűrűt a (j) karmantyú, vagy lap a (g) rúd föltolásakor elzárta, az (a) csőnek az (i) gyűrű fölött lévő része vízzel megtelik, miközben a csőben lévő levegő a cső födelén kiképezett nyílásokon eltávozott. Ha a víz egy bizonyos magasságot elért, akkor a víz fölhajtó ereje az (1) úszót fölemeli és a cső födeléhez szorítja úgy, hogy az úszó korongszerű födőlapja a légkibocsátó nyílásokat zárja. Ekkor a víz súlya nyomást gyakorol a (j) karmantyú- vagy lapra s így a (g) rúd és (r) emelő közvetítésével az (s) gombokra, melyek ezáltal kissé összenyomatnak úgy, hogy a (g) rúd kissé sülyedhet, még pedig annyira, hogy a (j) karmantyú vagy lap az (i) gyűrűt még mindig elzárja, míg a (g) rúd vége a (d) szeleptányért anynyira sülyedni engedi, hogy a bebocsátószelep záratik. Ezek szerint tehát az (a) esőben csak a víz súlya által okozott nyomás uralkodik. Ha az (n) ülődeszkára gyakorolt nyomás megszűnik, akkor az a csőben lévő víz súlya a (j) lapot az (i) gyűrűből kinyomja) minthogy a (j) lap, vagy karmantyú az (i, gyűrű között lévő súrlódás kisebb, semhogy ezt megakadályozhatná, s így a víz az (i) gyűrűn és (k) könyökön keresztül a klozet^sészébe ömlik és azt öblíti. A 7. ábrában föltüntetett második kiviteli alaknál a (g) rúdnak az (a) csőből alul kiálló vége U-alakúan meg van hajlítva és a rúdnak a cső hosszában és a csövön kívül fekvő része (t) fogantyúval van ellátva. Ezen második kiviteli alak egyebekben és működése is teljesen megegyezik az elsővel, csakhogy nem az ülődeszkára gyakorolt nyomással, hanem a rúdnak a