55229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rézgálic előállítására

Ezen eljárás gyakorlati foganatosítására rézszemcsékkel megtöltött ólomtornyot al­kalmazunk, melybe alulról kénes gázokat, fölülről pedig csekély mennyiségű salétrom­savval kevert, forró rézgáliclúgot bocsátunk be, amikor is a toronyból távozó lúgban a bevezetett kénes gázok mennyiségével közel aequivalens mennyiségű rézgálic képződik, az említett lúg pedig a salétromsav okozta savtartalmát az ólomtornyon való ismételt átvezetés folyamán teljesen e.lveszti és így mint neutrális lúg áll a kristályosításhoz rendelkezésre. Megjegyzendő, hogy az alkalmazott sa­létromsavból, a képződő rézgálic mennyisé­géhez viszonyítva, csak igen csekély meny­nyiség emésztetik föl úgy, hogy a salétrom­savnak majdnem egész mennyisége a távozó lúgban megmarad. A salétromsav tehát csak az oxygén átvitelére szolgáló közeg szere­pét játsza, amikor is a kénes gázok által kihajtott nitrogázok újból salétrom, illetve salétromos savvá regenerálódnak és így az eljárás folyamán ismét fölhasználhatók. Az eljárás folyamán végbemenő vegyfo­lyamatok a következő egyenletekkel fejez­hetők ki: 3Cu + 8HNOs = 3Cu (NOs )a + 4Ha O + 2NO Cu (N08 )a + Cu + SOa = CuS04 + Cu (N02 )2 Az így képződő Cu(N02 )2 a kénes gázok további behatása alatt rézszulfáttá és nitro­gázokká alakul: Cu (NOs )a + S02 = CuS04 + 2NO Hogy az ily módon a rézszulfát mellett a salétromsavból képződő nitrogázok, melyeket a rézszulfátnak vizes oldata nem absorbeál, kárba ne vesszenek, az eljárást akként fo­ganatosítjuk, hogy ezen gázok a levegő oxygénjével oxydáltassanak, vagyis salétrom, illetve salétromsavvá regenerálódjanak. Ezen vegyfolyamat aszerint, amint a jelenlévő vizet is bevonjuk a reakcióba, vagy sem, kétféleképpen fejezhető ki: 1. NO + O = NO2 . Az N02 -re a további NO hat. N02 + N0 = N2 08 2Na Os +H2 0 — HNOs + HN02 + 2NO 2. 2NO + 0 + H2 0 = 2HN02 NO + NOa + H2 0 = 2HN02 Az így képződő HN03 és HN02 végül ismét a rézre hat: Cu + 4HN02 = Cu (N02 )2 + 2Ha O + 2^0 . A leírt eljárás gyakorlati foganatosítására előnyösen a mellékelt rajzban vázlatosan föltüntetett berendezést alkalmazzuk, mely az (1, 2) ólomtornyokból áll, melyek réz­szemcsékkel vannak megtöltve és a (3) ventilátorral közlekednek. A nagyobbik (1) torony, mely a rézgálic termelésére szolgál, a (4) csővel közlekedik, melyből a (3) venti­látor segélyével kénes gázokat szívatunk a tornyon át, míg ugyanekkor az (5) gőz­kigyóval fűtött, hydraulikus zárral biró (6) tartályból kb. 80° C-ig előmelegített és sa­létromsavval kevert higított rézgálicoldatot bocsátunk a toronyba. Az (1) toronyból alul kifolyó lúgot a (7) medencében fogjuk föl és azt esetleg csekély mennyiségű salétrom­savval újból keverve ismételten vezetjük az (1) tornyon át, úgy, hogy a (7) medencé­ben végül neutrális lúgot kapunk, mely a tornyon átbocsátott oldat és kénes gázok mennyiségének kellő szabályozása mellett a kristályosításhoz szükséges koncentráció­val bir. A (2) tornyot, mely az (1) toronyban kép­ződő nitrogázoknak regenerálására szolgál, a (8) tartályból higított rézgálicoldattal, a (3) ventilátor segélyével pedig a regenerá­landó gázokkal tápláljuk, amikor is a (3) ventilátor légoxygént is hajt a (2) toronyba, mely a nitrogázokat oxydálja. A (2) torony­ból kifolyó lúgot a (9) medencében fogjuk föl és azt az (1) torony táplálására haszno­sítjuk. Amint az előzőkből kitűnik, a találmány tárgyát képező eljárás lehetővé teszi a réz­gálicnak a kénsavgyártástól független üzem­ben való gazdaságos előállítását, amikor is a termelt lúg neutrális és teljesen tiszta, amennyiben a réztől vagy a kénes gázoktól esetleg származó vasvegyületek a nitrogá­zok által bydroxyd alakjában kicsapatnak ós így a jegecedés teljesen vasmentes jege­ceket szolgáltat.

Next

/
Thumbnails
Contents