55224. lajstromszámú szabadalom • Önműködő jelzőkészülék betörés vagy tűz jelzésére
letet sem lehet ténrii arra, hogy a rudakra nyomást gyakoroljunk, vagy azokat áttörjük, anélkül, hogy a jelzőszérkefcet működésbe ne jönne. Ha egy oxygén-acetylén lámpa, vagy más haöonló eszköz segélyével próbálnánk a védőkészülék rúdjait megolvasztani, akkor is eltekintve a rudak megnyúlásától, a megolvadt anyag maga is elégséges volna árra, hogy összeköttetést létesítsen (c) és (d) között s ezáltal működésbe hozza a harangkészüléket. Thermoelektromos kontaktus. A 9. ábra egy thermoelektromos kontaktusl tüútét föl, melynek működése a hőokozta kiterjedésen alapszik. Ennek a kon_ taktusnak az a rendeltetése, hogy azonnal jelt adjon, amint szokatlan hőmérsékletemelkedésnek van kitéve. Ezt a kontaktust ugyanolyan módon iktatjuk be az (A B) kettős áramkörbe (7. és 8. ábra), mint az 1. és 2. ábrákban föltüntetett kontaktust, ugyanazon módon hat mint az és ugyanolyan előnyei vannak. A thermoelektromos kontaktus lényegileg öt (a, b, e, d, e) szorítócsavarral ellátott alaplapból áll, melyek közül a (c) szorítócsavar össze van kötve az alaplappal, míg a másik négy el van attól szigetelve. Az (a) és (e) szorítók beállító csavarókkal vajinak ellátva. A talapzatban két (21) és (22) fémrudacska van elhelyezve, melyek a (23) és (24) pontokban szilárdan meg vannak erősítve és a (25) csukló köti őket egymással össze. A (21) rúd az (a) és (e) szorítók között fekszik és éaabaé végén ezüst kontaktusokkal ellátott lemezrúgókat hord, melyeknek az a föladata, hogy az áramot az (a) és (e) szorítócsavaroktól átvezessék a rudacskára. A (b) és (d) szorítócsavarokat rendesen egy könnyen olvadó Öt\ jnyből készült dróttal kötjük össze. Ez jellemző sajátsága a kontaktusnak. Nyugalmi,- azaz készenléti helyzetben, fagyié míg a hőmérséklet rendes, a (21) íüdacská az (a) kontaktusra fekszik, mely ennék megfelelőén van beállítva. Á kontaktuátiík következőképén vannak egymással összekötve: (a) összeköttetésben áll (c)-vel, mert ez utóbbi az alaplappal s ennek révéri a (21) rudacskával vaíi összekötve s ez viszont az (a) kontaktusra fekszik. A (b) és (d) kontaktusokat egy könnyen olvadó ötvényből készült drót köti össze. Ilyen módon a kontaktusok között ugyanazon összeköttetés áll fönn, mint az 1., 3., és 5. ábrákban föltüntetett készüléknél. Ha a kontaktus készenléti helyzetben van, akkor a következő körülmények következhetnek be: Mihelyt a hőmérséklet emelkedik, a talapzat anj^agába helyezett (22) rudacaka kiterjed és megnyúlik, miáltal a (25) csuklós összeköttetésre nyomást gyakorol. Ez a nyomás a (21) rudacska eltolódását idézi elő, miáltal az (a) kontaktustól eltávolodik s az (e) kontaktusra fekszik. Ha a hőmérséklet tovább emelkedik, s a (b) é3 (d) kontaktusokat összekötő könnyen olvadó drót olvadási hőmérsékletét túlhaladja, akkor a drót megolvad s e kontaktusok között megszűnik az érintkezés, így tehát az egyes kontaktusok közötti öszszeköttetés teljesen megváltozik. A (c) és (e) kontaktusok között összeköttetés létesül, mert a (21) rudacska eltávolodott az (a) kontaktustól s az (e) kontaktussal került érintkezésbe. A (b) és (d) kontaktusokat összekötő drót megolvadása folytán ezek egymástól el vannak szigetelve. Ugyanezen körülmények következnek be a 2., 4., és 6. ábrákban föltüntetett helyzeteknél is, csak az a különbség, hogy itt (b) és (c) vannak összekötve, míg a thermoelektromos kontaktusnál (c) az (e)-vel jut összeköttetésbe^ mivel a (21) rudacska, mely az alaplap anyagával s így a (c)-vel is összeköttetés^ ben áll, az (e) kontaktusra fekszik. Az ezen körülményből származó előnyöket az alábbiakban még .részletezni fogjuk. Á vezeték. Kábel, különböző tulajdonsággal biró fémvezetékekből. Hogy a vezeték megsérülése esetén vészjélt kapjunk, égy különös kábelt alkalmazunk, melynek az a rendeltetése, hogy űri-