55223. lajstromszámú szabadalom • Szénhydrogénnel táplált bányászlámpa

mértékű súrlódással csúszik az (1) lámpa­test fenéklapjába erősített (2) cső alsó vé­gén. Ezen (15) csövecske két különböző víz­szintes síkban (17) és (18) nyílásokkal van ellátva, melyek sajátos módon közlekednek (2) cső alsó részén lévő (19) és (20) nyílá­sokkal, mimellett a (2) cső belsejét a (19) nyílás az (1) lámpatest belsejével, a (20) nyílás pedig a (3) cső belsejével köti össze, úgy, hogy ezen összeköttetés folytán úgy a tiszta levegő, mint az éghető gázok az égőhöz juthatnak. Említettük, hogy a (17, 18) és (19, 20) nyílások' sajátos módon közlekednek egy­mással. A (19) és a (20) nyílások t. i. olyan helyzetet foglalnak el, a (2) cső falán, hogy mikor a (15) csövecske (17) nyílásai, melyek az éghető gázt vezetik be, éppen szemben állanak a (19) nyílásokkal, akkor a levegőt bebocsátó (20) nyílások körülbelül félig el vannak födve ágy, hogy igen dús gázke­verék jut az égőhöz. Ha úgy találjuk, hogy stz égőhöz áramló gázkeverék túlsók gázt tartalmaz, akkor egyszerűen megváltoztat­juk a (15) csövecske magassági helyzetét s ezáltal egyidejűleg szabályozzuk a (19) és <20) nyílások szabad területének nagyságát. A (15) csövecske helyzetének változtatása tehát maga után vonja a levegő és gáz be­vezetésére szolgáló nyílások nyitását, illetve zárását. A (15) szabályozócső bármilyen megfe­lelő alakban lehet kiképezve, így pl. lehet azt úgy elrendezni, hogy helyzetét függé­lyes irányban való eltolás, (1. ábra) egy­szerű elfordítás (2. ábra) vagy végül csavar­szerű elfordulás folytán változtatja (3. ábra) Magától értetődik, hogy a fölsorolt külön­böző esetekhez képest a (17, 18, 19, 20) nyílások alakja és elhelyezése is változta­tandó, vagyis azok függélyes, vízszintes "vagy ferde helyzetűek és emellett négyzet, derékszögű négyszög, kör vagy ellipszis ala­kúak lehetnek. A föntiekből belátható, hogy nem annyira a szabályozó készülék kiviteli alakja a fon­tos, mint inkább azon alapelv, mely szerint az működik. Másként kifejezve: ha ki van elégítve az a föltétel, hogy a bebocsátott gáz mennyisége fordítva arányos a bebo­csátott levegőmennyiséggel, akkor a sza­bályozó készülék szerkezete alárendelt fon­tossággal bír. Lehetne pl. a szabályozó ké­szüléket a lámpatest fölső részére alkalma­zott gombbal is mozgatni, mely esetben a (16) fenék teljesen zárt lehet. A lámpatest valamely likacsos anyaggal (kő, nemez, sajtolt itatóspapir, összegön­gyölt lapok, korongok stb.) van kitöltve. A leírt bányászlámpa használata közben a következő módon járunk el: Használat előtt megtöltjük a lámpatestet. Ezt úgy vé­gezzük, hogy a (10) védőrácsot lecsavarva" egymásután levesszük a (19) dróthálót, a (11) lámpaüveget, a (8) lámpaüveget és az (5) égőt úgy, hogy a (2) cső fölső vége szabaddá lesz s ebbe aztán beöntjük a vi­lágító anyagot, miután előbb teljesen kinyi­tottuk a szabályozó készülék (10) nyílását. Ha a lámpatestet kitöltő kő stb. teljesen át van itatva, ami rendesen azonnal bekö­vetkezik, a lámpát megfordítjuk, hogy a fö­lösleges világitó anyag kifolyjon és a fönt­említett alkatrészeket ismét helyükre erő­sítjük. A lámpát, ha az nyitva van, úgy gyújt­juk meg, hogy egy égőtestet tartunk a (8) lámpaüveg alá. A lámpaüvegben keletkező légáram, levegőt és gázt szív be a (2) csö­vön át s amint ez a keverék az izzó haris­nyához ér, azonnal izzásba jön és rendes módon égni kezd. Ennek megtörténte után elzárhatjuk a lámpát, melyet a bányamun­kás már most azonnal használatba vehet. Ha a gázkeverék a lámpa meggyújtása köz­ben eszközölt szabályozás ellenére sem ég elég jól, akkor egyszerűen eltoljuk a sza­bályozó készüléket a kívánt irányban mind­addig, míg a lámpa kellő erőségű fényt nem szolgáltat. A 4. és 5. ábrákban föltüntetett lámpa abban különbözik a leírt kiviteli alaktól, hogy itt a lámpatest fölső széle sajátos alak­ban van kiképezve, minekfolytán a (11) lámpaüvegen alkalmazott légbebocsátó nyí­lások, valamint az ezeket elfödő (14) védő­háló elmarad. Ehelyett a lámpatest fölső részére egy (21) hornyot alkalmazunk, mely

Next

/
Thumbnails
Contents