55218. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd anyagoknak a fölhasználási helyhez való továbbítására
bevezetése óta gyakorta nehézségekre akadunk a tömeganyag beszerzésére vonatkozólag. Bár majdnem az összes bányáknak részben nagyobb, részben kisebb hányadékmennyiségek rendelkezésére állnak, ezek azonban a tömedékanyag bevezetésénél nemsokára elhasználtatnak. Csal? kevés bányának közelében állnak1 nagyobb homokmennyiségek rendelkezésre, viszont a legtöbb esetben az öblítéssel szállított tőmedékanyagot, röviden tömedékanyagot, kisebb vagy nagyobb távolságból kéli oda szállítani. Ez az odaszállítás eddig vasútivagy kötélpályaszállítás segélyével történt, miáltal a tömedéköblítés költségei oly nagyok voltak, hogy már nem is volt célszerű. Az új eljárás segélyével már most a tömedékanyagot la különböző bányákhoz egy, a fejtési helytől kiinduló, a. szabadban fekvő öblítővezetéken át vezetjük hozzá. Ez nagy, vízmentesen elzárható tartályok segélyével történhetik, melyek a közös öblítővezetékliez csatlakoznak. A tartályok a tömedékanyagot íaz öblítővezetékbe viszik át, mimellett a tartályok egy része kiüríttetik, miközben másik részük megtöltetik úgy* hogy folytonos üzem válik lehetségessé. A tömédékanyagnak a tartályokból az Öböblí tő vezetékbe való bevezetése nyomó víz segélyével történik. Ezáltal azt is elérjük, hogy a vezetékben nyomás által továbbított tömedékanyag' már a szabadból túlnyomással jut a bányajáratba, ami oly tsrlepeknél, melyeknél az öblítő akna mélysége a tömédékanyagnak hosszú vízszintes vagy emelkedő szabad pályákon való szállítására nem elegendő, & tömedékanyag torlódásának elkerülésére igen előnyösnek mutatkozott. Ha viszont az öblítés helye kellő mélyen fekszik a szabad talaj alatt ugy, hogy elegendő esésmagasság áll rendelkezésre a tömedékanyag egyszerű beöblítésére, úgy ajánlatos a tömedékanyagot a bánya járatába való jutása előtt a nyomás alatt álló vezetékből kijuttatni és azután szokásos módon a bányajáratba beöb'.íteni, ill. bejuttatni. Ez célszerű, minthogy ily esetekben először is az anyagnak a bányajáratba való nyomás alatti bevezetése által a bányába több víz vezettetnék be, mint a tömédékanyagnak a kívánt helyre való szállításához szükséges és ezáltal a bányából újra kiemelendő vízmennyiség fölöslegesen megnagyobbíttatnék. Másrészt azonban gyakran előfordul, hogy a bányában alkalmas üzemvíz hiányzik, viszont a tömedékanyag fejtési helyén kellő mennyiségű víz áll rendelkezésünkre, ilyenkor a tömédékanyagnak a bányajárathoz való szállítására fölhasznált jó vizet a tömédékanyagnak a nyomás alatt álló vezetékből való kivezetésénél a szilárd anyagoktól elválaszthatjuk és üzemvíz gyanánt alkalmazhatjuk, viszont a szilárd anyagoknak a bányajáratba való beöblítésére magánál a bányánál rendelkezésre álló, üzemi célokra azonban alkalmatlan vizet használhatjuk föl. Ily módon tehát a bányának tömedékanyaggal és jó üzemvízzel való egyidejű ellátását érjük el, anélkül, hogy ezáltal a költségek számba jövőleg emeltetnének-A mellékelt rajzon a leírt eljárás véghezvitelére alkalmas berendezésnek foganatosítási példája vázlatosan van Kitüntetve. Az 1 ábra ennek elölnézete, a 2. ábra oldalnézete, a 3. ábra pedig fölülnézetét tünteti föl. A föltüntetett foganatosítási példánál négy (a, al, &2, a3) töltő tartály van alkalmazva, melyek a (b, bl, b2, b3) vezetékek által a közös (c) nyomóvízvezetékből tápláltatnak nyomóvízzel. Az (a) tartán lyok csúszdákként kiképezett alsó végeiből (d,- dl, d2, d8) levezetések indulnak ki, melyek közös (f) Öblítő vezetékibe torkolnak. Űgy a (b) vezetékekben, mint a (d) vezetékekben Is zárócsapok vannak beiktatva. Á (b) nyomóvízbevezető csöveken kívül még egy, a (c) vezetékből kiinduló (g) körülfutó cső van elrendezve, melyen át a nyomóvíz a (c) vdzetéktől a, (d> vezetékeknek áz (f) öblítővezetékhez való csatlakozási helyéhez vezettetik. Az (a.) tart ályok födelekkel'van,nekolMtlva és úgy a 'tartályok, mint a
