55212. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piroxilin és effélék oldószereinek előállítására

val keverjük át, hogy a tisztátalanságok még azon csekély tartalmát is eltávolítsuk, melyek esetleg még megmaradtak. Ezután az olajat leválasztjuk és hamuzsírral vagy klórkálciummal víztelenítjük és lepárolog­tatjuk, mimellett víztiszta folyadékkép megy tovább. A leírt párlat látszólag olefinoxydok ke­veréke és kívánatra lepárlás által egyes részekre bontható szét. Ez azonban a kü­lönleges alkalmazásoktól függ, melyekre az olajok szánva vannak. Ezen olefinoxydok vagy külön vagy keverékben a lőgyapot (piroxilin) és hasonló anyagok új oldószerét képezik. A gáznafta, mely az új termékek előál­lításának legfőbb kiindulási anyagát képezi, olefinek és paraffinek keverékét képezi, me­lyek C6 H1 0 , illetve C6 Hi a és C8 H1 6 , illetve C8 H1 8 határok között fekszenek. A forrpont 30 és 125 C fok között van. A klórhidri­nek átalakításánál és maró alkáliával való szétbontásánál az olefinek olefinoxidokká alakíttatnak át, még pedig C5 H1 0 0 és C8 H1 6 0 között. Ezen olefinoxidok éterszerű szag ál­tal tűnnek ki, lényegileg vízben oldhatlanok és fajsúly tekintetében 0,830 és 0,855 kö­zött fekszenek, forrpontjuk széntartalmuk­nak megfelelően 70 és 145 C fok között van. Színtelenek és a szokásos szerves oldó­szerekkel, mint éterrel, alkohollal, aceton­nal, benzinnel, benzollal, széntetrakloriddal könnyen keverhetők, továbbá megkülönböz­tető vegyi sajátságot mutatnak, mely ab­ban áll, hogy klórhydrogénsavval a megfe­lelő klórhidrinekké alakulnak át. Egyes esetekben a klórhidrineknek a paraffinekből való, ismertetett leválasztása helyett a következő módon is járhatunk el: ha az alklóros sav a naftára behatott és az olajos anyagok a vizes részektől elvá­lasztattak, az egész olajréteget közvetlenül maró alkaliával desztillálhatjuk, anélkül, hogy a paraffineket leválasztanék. A ka­pott párlat olajos része a szokásos módon való leválasztás és víztelenítés után külön­féle lakkgumik és affélékhez való új oldó­szert képez és az esetben, ha az olefinek mennyisége a kiindulási anyagban elég­nagy, lőgyapot számára is. Az említett módon előállított olefinoxydok keveréke, mely lőgyapot számára új oldó­szert képez, több lényeges előnnyel bir. Al­kalmazása esetében a lőgyapotot átlátszó lapokban vagy szalagokban, azaz oly alak­ban kaphatjuk, amilyenben eddig csakis amilacetátnak oldószerkép való alkalmazása esetén volt elérhető. Az új oldószert jelen találmány értelmé­ben petróleumból, tehát oly anyagból kap­juk, mely majdnem korlátlan mennyiségek­ben fordul elő, szemben az amilacetáttalr mely kozmás olajból készül, melynek elő­állítása minden esetre korlátolt. Az új oldó­szer által a lőgyapot igen sok oly célra is alkalmazható, melyekre eddig az amilacetát magas ára miatt nem v )lt alkalmazható. Az új oldószer nemcsak lőgyapot, hanem más anyagok, pl. nyersgumi, aszfalt, különböző lakkgumifajták, mint kopal, kauri és effélék, valamint olajok, pl. íőzött lenolaj oldására is alkalmazható. A jelen eljárás szerint kapott oldószer sok más folyadékkal, pl. benzinnel vagy hasonló petroleumanyagokkal hígítható, me­lyek maguk nem oldószerei azon anya­goknak, melyek az új oldószerben oldha­tók, melyek azonban nem csekély értékig ezen oldószerekhez hozzáadhatok, anélkül, hogy ezeknek oldó képességét megszüntet­nék. Ha az új oldószert pl. lőgyapot oldá­sára alkalmazzuk, 30 százalékig hígítható benzinnel, amely hígításban a lőgyapotot még oldja, bár benzin maga nem képezi oldószerét. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás piroxilin és effélék oldószereinek előállítására, azáltal jellemezve, hogy erőá, klórmentes alklóros savat gáznaf­tára vagy hasonló olefintartalmú anya­gokra behatni engedünk, a reakció be­állta után az olajos részt a folyadék vizes részétől leválasztjuk és maró alkáliával vagy íöldkáliával, pl. oltott mésszel desz­tilláljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents