55212. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piroxilin és effélék oldószereinek előállítására
val keverjük át, hogy a tisztátalanságok még azon csekély tartalmát is eltávolítsuk, melyek esetleg még megmaradtak. Ezután az olajat leválasztjuk és hamuzsírral vagy klórkálciummal víztelenítjük és lepárologtatjuk, mimellett víztiszta folyadékkép megy tovább. A leírt párlat látszólag olefinoxydok keveréke és kívánatra lepárlás által egyes részekre bontható szét. Ez azonban a különleges alkalmazásoktól függ, melyekre az olajok szánva vannak. Ezen olefinoxydok vagy külön vagy keverékben a lőgyapot (piroxilin) és hasonló anyagok új oldószerét képezik. A gáznafta, mely az új termékek előállításának legfőbb kiindulási anyagát képezi, olefinek és paraffinek keverékét képezi, melyek C6 H1 0 , illetve C6 Hi a és C8 H1 6 , illetve C8 H1 8 határok között fekszenek. A forrpont 30 és 125 C fok között van. A klórhidrinek átalakításánál és maró alkáliával való szétbontásánál az olefinek olefinoxidokká alakíttatnak át, még pedig C5 H1 0 0 és C8 H1 6 0 között. Ezen olefinoxidok éterszerű szag által tűnnek ki, lényegileg vízben oldhatlanok és fajsúly tekintetében 0,830 és 0,855 között fekszenek, forrpontjuk széntartalmuknak megfelelően 70 és 145 C fok között van. Színtelenek és a szokásos szerves oldószerekkel, mint éterrel, alkohollal, acetonnal, benzinnel, benzollal, széntetrakloriddal könnyen keverhetők, továbbá megkülönböztető vegyi sajátságot mutatnak, mely abban áll, hogy klórhydrogénsavval a megfelelő klórhidrinekké alakulnak át. Egyes esetekben a klórhidrineknek a paraffinekből való, ismertetett leválasztása helyett a következő módon is járhatunk el: ha az alklóros sav a naftára behatott és az olajos anyagok a vizes részektől elválasztattak, az egész olajréteget közvetlenül maró alkaliával desztillálhatjuk, anélkül, hogy a paraffineket leválasztanék. A kapott párlat olajos része a szokásos módon való leválasztás és víztelenítés után különféle lakkgumik és affélékhez való új oldószert képez és az esetben, ha az olefinek mennyisége a kiindulási anyagban elégnagy, lőgyapot számára is. Az említett módon előállított olefinoxydok keveréke, mely lőgyapot számára új oldószert képez, több lényeges előnnyel bir. Alkalmazása esetében a lőgyapotot átlátszó lapokban vagy szalagokban, azaz oly alakban kaphatjuk, amilyenben eddig csakis amilacetátnak oldószerkép való alkalmazása esetén volt elérhető. Az új oldószert jelen találmány értelmében petróleumból, tehát oly anyagból kapjuk, mely majdnem korlátlan mennyiségekben fordul elő, szemben az amilacetáttalr mely kozmás olajból készül, melynek előállítása minden esetre korlátolt. Az új oldószer által a lőgyapot igen sok oly célra is alkalmazható, melyekre eddig az amilacetát magas ára miatt nem v )lt alkalmazható. Az új oldószer nemcsak lőgyapot, hanem más anyagok, pl. nyersgumi, aszfalt, különböző lakkgumifajták, mint kopal, kauri és effélék, valamint olajok, pl. íőzött lenolaj oldására is alkalmazható. A jelen eljárás szerint kapott oldószer sok más folyadékkal, pl. benzinnel vagy hasonló petroleumanyagokkal hígítható, melyek maguk nem oldószerei azon anyagoknak, melyek az új oldószerben oldhatók, melyek azonban nem csekély értékig ezen oldószerekhez hozzáadhatok, anélkül, hogy ezeknek oldó képességét megszüntetnék. Ha az új oldószert pl. lőgyapot oldására alkalmazzuk, 30 százalékig hígítható benzinnel, amely hígításban a lőgyapotot még oldja, bár benzin maga nem képezi oldószerét. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás piroxilin és effélék oldószereinek előállítására, azáltal jellemezve, hogy erőá, klórmentes alklóros savat gáznaftára vagy hasonló olefintartalmú anyagokra behatni engedünk, a reakció beállta után az olajos részt a folyadék vizes részétől leválasztjuk és maró alkáliával vagy íöldkáliával, pl. oltott mésszel desztilláljuk.
