55190. lajstromszámú szabadalom • Újítások gőzsulykokon

minek folytán a készüléket alacsonyabbra •építhetjük és a kalapácsot ott is alkalmazhatjuk, ahol a fölfelé való terület határolva van, így pl. földalatti munkáknál és pajtákban. A rajzon a találmánynak néhány foganatosítási példája van föltüntetve. Az 1. ábra oldalnézet, amelyen a hengertest •és a keret egyes részei el vannak hagyva avégből, hogy a belső rudazat látható legyen, a 2. ábra hátsó nézet; a 3. ábra metszet a 6. ábra A—A vonala szerint; a 4. ábra metszet a 7. ábra B—B vonala szerint; az 5. ábra fölülnézet; a 6. ábra metszet az 1. ábra C—C vonala szerint; a 7. ábra metszet a 6. ábra D—D vonala szerint; a 8. ábra metszet a 7. ábra E—E vonala szerint; a 9. ábra távlati nézet a szélepkormányrudazat föltüntetésére; a 10. és 11. ábrák a szelepkormánykulissza és a vele együtt működő szeleprúd részeit mutatják; a 12. és 13. ábrák a szelepemeltyű részeit mutatják, amíg a 14.—17. ábrák a forgószelep részeit mutatják különböző helyzetekben metszetben; a 18—23. ábrák az egész kalapács számára való emelő- és sülyesztőberendezés részleteit mutatják, míg a 24—26. ábrák egy további foganatosítási példát tüntetnek föl a szerkezetnek megváltoztatott alakjával és egy alább leírandó, különleges biztosító berendezéssel. Az (a) hengertest akképen van a (b) keretrészekkel összecsavarolva, hogy a két rész együtt egyetlen szilárd egészet képez ; a hengertest el van látva még a (c) hengerrel, amelyben a (d) dugattyú mozog. A (d) dugattyú az (e) dugattyúrúddal van ellátva, amely a másik végén az (f) kossal van összekötve, amelyhez a (g) kulissza is kapcsolódik. A mozgatott részek a (d) dugattyúból, az (e) dugattyúrúdból és az (f) kosból tevődnek össze és a kalapács működő részét képezik. A (c) henger fölül a (h) hengerfödéllel van elzárva. (7. álra). A berendezés működési módja a következő : A hajtóközeg (gőz, komprimált levegő vagy más- efféle) az (i) zárószelepen és a hengertesten keresztülmenő (11) csatornán át a (j) szelepházba jut, melyben a kétszárynyú (k) forgószelep az (m) szeleptengelyen forog (6. ábra). A (j) szelepháztól az (n) nyílások a henger fölső végéhez, az (o) nyílások annak alsó végéhez vezetnek (7. ábra;, (p) a kifúvócsatorna. A szeleptengely kiálló végén van a szelepkormányemeltyűnek (q) agya elrendezve (9., 12. és 13. ábra), amely a két (r) és (s) kormánykarral és (t) ütközőkarral van ellátva. A (g) kulissza alsó végével az (f) kosfejre van erősítve és fölül két részre van osztva, mimellett a két részt az (u) rés választja el egymástól, amelyben a szelepvezénylés számára való (v) és (w) ütköződarabok ülnek. Ezen ütközők mindegyike több lemezből áll, melyek egymással szemben beállíthatók; a (v, w) ütköző darabok az (u) résben elállíthatok, mely célból azoknak falazata (x)-nél át van fúrva; a kulissza azonban az ütközőkkel egyetlen egy darabból is állhat. Az ütközők működési módja a (k) szelep forgatásánál a következő : Ha az (f) kosfej lefelé megy, akkor a (g) kulisszát magával viszi, a (v) ütköző pedig a (k) szelepet a 14. ábra szerinti helyzetből a 15. ábra szerinti helyzetbe forgatja. A 14. ábra azt a helyzetet mutaja, amikor a henger fölső végén levő (n) nyílás a hajtóközeg beáramlása számára nyitva van, míg a henger másik végén a kifúvó nyílás áll nyitva. A 15. ábrgban a (k) szelep eddigi helyzetéből az óramuthtóval ellenkező irányban el van fordítva, addig, míg a csatorna a henger fölső végén és a kifúvó az (5) csatorna . által részben záratik. A szelepnek a 14. ábrában látható helyzetből a 15. ábra szerinti helyzetbe való elmozdulását a (3) ütköző (2) orra végzi, amely a kormányrész