55186. lajstromszámú szabadalom • Viteldíjmutató

az 5. és 7. ábrából látható, a (183) csappal van ellátva, amely a (185) rugók (184) kivágásának pályájába van ágyazva, amely rugók az (50) tolattyúra vannak erősítve és csak ezen tolattyúnak balra való eltolásánál kerülnek a számlálómű-gyűrűk (183) csapjának pályájába. Ha a (185) rugók (184) kivágásai a (183) csap fölé csappannak, akkor a gyűrűk a zérushelyzetben tartatnak, míg a (114, 165, 166) és (167) fogaskerekek a (175, 176, 177) és (178) rugókon csúsznak. A pőtdíjszámlálóműnek (92) gyűrűje a (131) fogaskerék által hasonló módon állíttatik a zérushelyzetbe. A zászló fölcsappantásával, vagyis a viteldíjmutatónak működésén kívül való helyezésével az itt leírt mechanizmus által tényleg minden előkészíttetett a legközelebbi működésbe hozatal számára. Miután a jármű minden új fuvaránál egy alapdíj van előírva, a számlálómű a (44) gyűrűjét nem kell előbb zérusra állítani, hanem mindjárt abba a helyzetbe hozható, amely az alapdíjat megadja, ami magától értetődve, a (44) gyűrűnek megfelelő szerelése által érhető el. A (44) gyűrűt tehát a zászló fölállítása által nem zérusra, hanem az alapdíj összegére állítjuk be. Ez esetben azonban az alapdíj összege az összegező számlálóműben nem regisztráltatnék, miután a következő menet megkezdésekor a számlálómű-gyűrűnek csakis a tényleges forgásai vitetnek az összegező számlálóműre át. Hogy azonban az alapdíj is átvitessék az összegező számlálóműre, ezen művelet a zászló fölállításánál utólagosan eszközöltetik, és pedig egy megfelelő arányban szerkesztett átviteli mechanizmus révén. A (181 fogaskerék tengelyén (2. ábra) van elrendezve a (186) fogaskerék, amely a (187) fogaskerék útján a (188) tengelyt hajtja, amely utóbbi a (189) és (190) fogaskerekek útján és az egyoldalúan működő (191) kapcsolás beiktatása mellett az összegező számlálómű első (119) gyűrűjére hat. Miután a zászló fölállítása első sorban a (142) tolattyú eltolását okozza, amely eltolás a (162, 163) és (168) tengelynek fönt leírt előállítását, valamint az (50) tolattyú eltolását idézi elő és tovább folytatódva a számlálóművek zérusra való beállítását és az alapdíjnak utólagos hozzáadását az öszszegező számlálóműben létesíti, ennek folytán szükséges, hogy a tolattyúnak és ezzel együtt a tengelyeknek eltolása előbb foganatosítassék és csak azután megy végbe a zérusra állító mechanizmus stb. forgómozgása. Ez egyszerű módon akképen történhet, hogy a (138) tengelytől a többi tengelyhez vezető átviteli mechanizmusba egy kapcsolás van beiktatva, amely csak bizonyos idő elmultával viszi át a forgómozgást. Amint a 2. ábrából látható, a (180) fogaskerék nem áll merev összeköttetésben a (181) fogaskerékkel, hanem a (181) fogaskerék a (192) tárcsával van szilárdan összekötve, amely a (193) csapot forgatja, amely a (181) fogaskeréknek koncentrikus hasadékába nyúlik. A (180) fogaskeréknek és vele együtt a (192) tárcsának is ennekfolytán előbb bizonyos forgást kell végeznie, míg a (193) csap a (181) fogaskerék koncentrikus hasadékának végéig eljut és a (181) fogaskereket magával viszi. Ennek folytán előbb valamennyi eltolódás megindul és csak ezután hozatnak forgásba az áttevőkerekek. A (158, 159, 160) és (161) bütyök helyett, amelyek a (162, 163) és (168) tengelyekre és az (50) tolattyúra gyakorolnak hatást, más szerveket is használhatunk a nevezett tengelyek, illetve az (50) tolatytyú hoszzirányú eltolására. Így pl. az említett tengelyek és tolattyú végeiken rézsútos hasadékokkal lehetnek ellátva, amelyekbe a (142) tolattyúval összekötött peckek kapaszkodnak, amelyek az ide- odamenő mozgásnál a tengelyeknek, illetve az (50) tolattyúnak kívánt eltolását eszközlik. Az összeköttetés ezen módja a föltüntetett berendezéssel azzal az előnnyel bír, hogy kényszermozgásúlag működik. A (142) tolattyú működteti a (194) számlálóművet is (9. és 10. ábra), amely a zászló minden egyes átcsappantásánál egy egységgel eltolatik úgy, hogy ezzel a fuvarok följegyeztetnek. Ezen számlálómű hajtása a 10. ábrában van föltüntetve, amely hajtás