55156. lajstromszámú szabadalom • Elektromechanikai kiválasztóberendezés

A forgathatóan elrendezett (25) kar az ol•dalt kinyúló (25d) karral vagy nyúlványnyal van ellátva, melynek vége a (36) ütköző villás végei közé nyúlik és a lebegő {37) rúgókontaktussal érintkezik, ha a (23) elektromágnes a (24) fegyverzetet magáiioz vonzza. A berendezés rendes helyzeténél, vagyis ha a (25d) kar hátra van húzva, a (36) ütköző megakadályozza, hogy a lengő rúgókontaktus a (25d) karral érintkezzék. A (26) kilincs a (27) kilincskerék minden egyes fordulatánál a (38) rúgókontaktussaj jön érintkezésbe, ha a (28) fog a (26) •kilincset fölemeli, (5. ábra). A (39) rúgó a (25) kart eredeti helyzetébe visszaforgatni törekszik, a (40) állítócsavar pedig a (25) kar mozgását határolja. A berendezés reteszművel van ellátva, mely az (1) emelőt, ha a berendezés nincs igénybe véve, elreteszeli és annak lefelé való mozgását megakadályozza. A reteszmű áll a lefelé nyúló (41) karból és a vízszintes (42) karból, mely utóbbi kar a berendezés alaplemezén az (1) emelő alatt, vagy ahhoz közel alkalmazott (43) tartón van elrendezve. A (41) és (42) karokat a (44) rúgó köti össze. A (45) kontaktusrúgó a (46) kontaktussal érintkezni törekszik (6. és 7. ábra). Az (1) emelő elreteszelése céljából a (48) dugasztartó nyílásába a (47) dugaszt vezetjük be, mely a (42) kart fölfelé szorítja. A (42) kar a (44) rúgó útján a (41) kart oly helyzetbe mozgatja hátrafelé, melyben az az (1) emelő (49) nyúlványa vagy ütközője alá kapaszkodik ; egyidejűleg a (44) rugónak a (46) kontaktussal való •érintkezése megszűnik. Ez a (47) dugasz rendes helyzete, ha a berendezés nincs igénybe véve. Az említett (44) rúgó célja, hogy .a (41) emelő kissé elmozoghasson, •mihelyt a (47) dugasz be van dugva, mielőtt még a (49) ütköző legmagasabb helyzetét elérte. Amint az 1. ábra mutatja, a berendezés fölső és alsó (50), illetve (51) számlappal van ellátva. Az ábrázolt foganatosítási alaknál a fölső (50) számlapon az egytől tizenkettőig terjedő számok és azonkívül a zérus- vagy rendes helyzetnek és az elreteszelt helyzetnek megfelelő jelzések vannak elrendezve. A (37) kilincskerék által működtetett (52) mutató jelzi, hogy a berendezés zérus- vagy elreteszelt helyzetben van-e vagy valamely állomással össze van-e kötve. Az alsó (51) számlapon a vonalra kapcsolt állomások számának megfelelő számú furatok vannak kiképezve. A rajzon látható foganatosítási alak pl. tizenkét állomásnak felel meg. Az alsó számlap közvetlenül a kontaktust záró (7) kerék mellső oldalán van elhelyezve. A berendezés rendes helyzeténél a fölfogó az (53) horgon függ, a mutató zérus fölött van és a (48) tartóba helyezett (47) i dugasz az (1) emelőt a leírt módon elreteszeli. Minden egyes állomás egy ily berendezéssel van ellátva és az összes berendezések rendes helyzetüknél zérusra vannak beállítva. A berendezés működési módja a következő : Ha az (1) állomás berendezését kezelő egyén pl. a vonalra kapcsolt (IV) állomást akarja fölhívni, a (47) dugaszt a (48) tartóból kihúzza, miáltal az (1) emelőt fölszabadítja, ezután a dugaszt az alsó (51) számlap (4) furatába dugja, az (1) emelőt teljesen leszorítja és elbocsátja. Az (1) emelő leszorításánál (17) karjának (17a) nyúlványa fölfelé mozog és eközben az (55) kontaktusrúgón alkalmazott, ebonitból vagy más szigetelő anyagból való (54) szigetelőtestre támaszkodik; az (55) kontaktusrúgó rendesen az (56) kontaktusrúgóval érintkezik, amint a mellékelt rajzok 2. és 12. ábrája mutatja. Az '54) szigetelőtest a (17) emelőkar mozgási pályájában van elrendezve úgy, hogy a (17) kar az (55) kontaktusrúgót leszorítja, minek folytán az a mélyebben elrendezett (57) kontaktusrúgóval érintkezik. Az érintkező két kontaktusrúgó áramkört zár és a (26) kilincset működtető (23) elektromágnesbe aramlökést bocsát; a (26) kilincs a (27) kilincskereket egy foggal elforgatja. Az áram ekkor a (18) kontaktus-