54998. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poralakú vas és mangánérceknek kezelésére

Megjelent 1912. évi január hó 24-én. MAGY. KIR . SZABADALMI iBn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 54998. szára. XI I/d. OSZTÁLY. Eljárás poralakú vas- és mangánérceknek kezelésére. SOCIÉTÉ ANONYME DES CIMENTS PORTLAND ARTIFICIELS DE BUDA CÉG BRUXELLES/M

HARENBEN. A bejelentés napja 1911 április hó 21-ike. Elsőbbsége 1910 április hó 23-ika. Jelen találmány tárgya poralakú vas- és j mangánérceknek erősen hevített forgó ke- ' mencében történő zsugorítására szolgáló eljárás, melynek segélyével az ércek lyukacsos masszává változtatnak át, mely utób- i binak fizikai és kémiai tulajdoságai a szokásos kohászati eljárás szerint való fémkiválasztásra kiválóan kedvezőek. Ily érceknek forgó kemencében való zsugorítására szolgáló szokásos eljárások oly hátrányokkal bírnak, hogy alkalmazásuktól el kellett tekintenünk. | A masszának péppé való megolvasztása által előidézett zsugorodása üvegszerü sűrű terméket eredményez, mely a kohászati eljárásoknál redukáló anyagul szolgáló gázokat nem bocsátja át. Azonfelül a magas hőmérséklet avval a következménnyel jár, hogy a kezelt oxidok só-oxidokká (Fe3 0* Mns

OJ változtatnak át, melyek a legállandóbbak és a redukálásnak leginkább ellenállnak. Az ismert eljárásoknak egyik bátrányúl tudandó be az is, hogy az oxydok, mint pépszerű massza, maró tulajdonságokkal bírnak és a kemence tűzálló béllésére hatnak. Ezáltal már rövid időn belül perem keletkezik, mely az üzem megakasztását teszi szükségessé. j A találmánybeli új eljárással mindezen ' fölsorolt hátrányokat megszüntetjük és az eljárásnak célja abban áll, hogy a zsugorodott érc törmelékdarabjait lyukacsossá ! változtassuk, amennyiben a zsugorítás által a masszában gázkiválást idézünk elő, ami oly helyeken keletkezik, melyek a darabok zsugorodási középpontjait alkotják. A magas hőmérséklet által termelt sóoxydok oxigénbe kevésbbé gazdag oxidokká változtatnak át, melyek a későbbi kohászati | kezelésnél a redukálásra alkalmasabbak. Az új eljárással azonfölül a' föntiekben említett] perem képződését is megakadályozzuk, minthogy a zsugorodáshoz szükséges magas hőmérsékleteit a massza belső részére korlátozzuk és nem oszlatjuk el az egész masszára. Ezen célok elérése végett a massza hevítését akként szabályozzuk, hogy a hőmérsékletet mindenek előtt azon hőmérsékletnél valamivel alacsonyabb fokon tartjuk, mint a melynél a zsugorodás kezdetét veszi, mire azon helyre, melyen a legmagasabb hőmérséklet uralkodik, szemcsés szenet hajítunk, mely utóbbi a kemence forgása következtében a masszával keveredik. A szénrészeknek elégése helyi hőmérséklet-emelkédést idéz elő, mely az oxydokat