54992. lajstromszámú szabadalom • Izzófényű lámpa folyékonytüzelőanyaghoz

Megjelent 1912. évi január hó 24-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 54992. szám II /d. OSZTÁLY. Izzófényü lámpa folyékony tüzelőanyaghoz. GOLDMANN FRIEDRICH MÉRNÖK BÉCSBEN, MINT JACK HERMANN BÉCSI LAKOS JOGUTÓDJA. A bejelentés napja 1911 január hó 39-ika. Elsőbbsége 1909 április hó 6-ika. A találmánybeli lámpánál a tüzelőanyag kizárólag a terméjszetes esés hatása alatt folyik az 'elgázqsítóba és az elgázosító, illetve az elgázosítóvezeték a tüzelőanyag tartályban lévő folyadékszint fölé emelkedik, míg az égést tápláló levegő bevezetése a keverőcsövön át történik. Találmányom lényege a következő, magukban ismert berendezések együttes alkalmazásában áll: 1. az -elgázosítócső a tüzelőanyagtartályban lévő folyadékszintje fölé emelkedik, 2. az elgázosítócső vagy csövek végén alkalmazott fúvóka a keverőcsőbe torkollik és 3. az égést tápláló levegőt a keverőcsőbe kívülről közvetlenül egy kúpos csődarab vezeti be a tüzelőanyag áramára merőleges irányban. Az ilynemű ismert izzófényű lámpáknál az égést tápláló levegő bevezetését a kekeverőcsőbe csakis az égéstermények szívóhatása idézi elő, hogy pedig ez érvényesülhessen, a harangnak légmentesen kell zárnia és nyílásokkal bírnia nem szabad. Ekkor azonban az izzótesthez szekundér levegő sem juthat és a lámpa egyáltalában nem, vagy csak tökéletlenül fog égni. Ha a harangot légmentesen elzárni nem szabad és ezt ;a szekundér levegőnek az izzótesthez való jutását lehetővé tevő nyílásokkal kell ellátni, a keverőcsőben megfelelő hőmérsékletkülönbséget kell létesíteni, tehát abba hideg levegőt kell bevezetni, minek első föltétele az, hogy a levegőt közvetlenül kívülről, tehát hideg állapotban vezessük be a keverőcsőbe, mert csak akkor lehet a harang nyílásain szekundér levegőt beszívatni. Találmányom szerint ezt a föltételt tököletesen teljesítem, ezért a lámpámba több levegő juthat be, mint az ismert lámpákba. Hogy azonban a keverőcsőben mesterséges huzatot is létesítsek és így több 'levegő beszívását tegyem lehetővé, az <elgázosítócsőhöz kapcsolt fúvóka közvetlenül a keverőcsőbe torkollik. Ekkor a tüzelőanyagáramra merőlegesen elrendezett kúpos csődarabok hatásával együttesen a keverőcsőbe beáramló tüzelőanyag erélyes injektorhatást létesít, mely (a keverőcső fölső és alsó vége között lévő) hőmérsékletkülönbség által támogatva, elégséges ahhoz, hogy a keverőcsőbe kellő mennyiségű levegő' jusson be. Ezért a szóban lévő