54984. lajstromszámú szabadalom • Eljárás betonból készült árúk előállítására

— 3 — mártásnak egyszer vagy többször (2—4-szer) való ismétlése által vastagítható. A paraffinból vagy hasonló anyagból álló réteg, mely a formaképzőkön létesült, a találmány értelmében előállított vékonyfalú paraffinformát alkotja, melybe a beton vagy más hasonló anyag beönthető és mely a kész árúról a paraffin leolvasztása által könnyen leválasztható úgy, hogy a paraffin újra fölhasználható legyen. Ha ezt a formát a folyékony paraffinba való többszöri bemártás által állítottuk elő, a forma falai több egymás fölött fekvő paraffinrétegből állnak. A forma így szilárdabb és oldalerőknek jobban ellenáll, mint ha falai egyenletesek lennének. Ez annak á ténynek tudható be, hogy minden egyes paraffinréteg lehűlése közben összehúzódik és az előző réteghez vagy rétegekhez erősen odaszorul úgy, hogy a többszöri bemártás és lehűtés által előállított réteges forma szilárdsága nagyobb. A (16) paraffinformát, mint ez a 3. ábrából látható, a formaképzőkről könnyen le lehet tolni azáltal, hogy a (10) kézikereket oly értelemben forgatjuk, hogy a formaképzők a leszedő keret (11) alaplemezén áthatolnak. A formaképzők nedves fölületei, mint már említettük, a paraffin és a formaképzők között levő tapadást annyira csökkentik, hogy a letolás nehézséggel nem jár. A forma sértetlen állapotban kerül a fölvételre való (17) lemezre vagy asztalra. A 6. ábrára vonatkozólag még megjegyezzük, hogy célszerűen a (4) alaplapon a formaképzőket nemcsak keresztsorokban, hanem Tiosszsorokban is alkalmazzuk. Ezáltal egyetlen művelettel annyi vékonyfalú egyes paraffinformát készíthetünk, mint amennyi az elérendő czél számára szükséges. Ez a lehetőség különösen oly esetekben fontos, melyekben a terméket nagy mennyiségben kell előállítani, mint pl. szabályos alakú betontárgyak, pl. téglák cserepek és effélék készítésénél, melyekben nagy a kereslet. Ezen és hasonló célokra az egyes formaképzőket egymástól bizonyos távolságra rendezzük el (6. ábra), hogy úgy a hossz-, mint a keresztsorok egyes elemei között üreges válaszfalakat létesítsünk. Ezen üreges fal keresztbordák nélkül lehet kiképezve, azaz oly függőleges oldalfalakból állhat, melyek csak fölül vannak összekötve. Bizonyos esetekben azonban előnyösebb az oldalfalak között keresztbordákat is alkalmazni, melyek az oldalfalakat üreges válaszfalakká kötik össze. A (18) keresztbordák létesítésére a (14) segédformaképzőket lehet használni. A 6. ábrán azt az esetet tüntettük föl, amikor a (14) segédformaképzőkkel a (12) formaképzők keresztsorai által képezett üreges falak között létesítünk keresztbordákat. A (18) bordák azáltal képződnek, hogy a (14) segédformaképzők fölületéhez a paraffintartályból való kiemelésnél paraffinréteg tapad. Ha a segédformaképzőket, mint pl. a föltüntetett esetben a (12) formaképzők hosszsorai között, nem alkalmazzuk, a formában keresztbordák nem létesülnek, hanem a (19) elválasztó terek egyik végüktől a másikig üregesek. Ha az egyes (12) formaképzőketegymáshoz közelebb helyezzük vagy a bemártást többször ismételjük, a formák üregei között lévő válaszfal végül nem üreges, hanem telt lesz. A legtöbb esetben az üreges falak célszerűbbek, mert ugyanannyi paraffinnal merevebb és stabilabb formát kapunk, mely deformálódásnak kevésbbé van kitéve. Hasonlókép a keresztbordák elhagyhatók ugyan, de merevítő elemeket képeznek, melyek bizonyos esetekben különösen előnyösek. A 7., 11., 13. és 14. ábrán az 1—3. ábrában bemutatott készülékkel előállított többszörös vagy rekeszes forma részleteit tüntettük föl. Az így előállított forma különösen stabil. A hossz- és keresztválaszfalak, habár azokat vékony paraffinréteg alkotja, az egész szerkezetet egy egésszé egyesítik, mely még durva kezelésnek is ellenáll. A külső (20) karima (11. ábra), mely az összforma külső falait körülveszi, a szerkezetnek még nagyobb szilárdságot és stabilitást kölcsönöz. A 4. ábrán a többszörös formát a kerekeken járó (21) kocsira szerelten tüntettük föl. A beton vagy efféle a forma keresztrekeszeiből hármat kitölt, míg a negyedik rekesznél