54977. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémizzószálak előállítására nehezen olvadó fémekből elektromos lámpák számára
Megjelent lí>1912. évi január hó 22-én. MAGY. KIR. SZABADALMI jBn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 54977. szám. VII/h. OSZTÁLY. Eljárás fémizzószálak előállítására nehezen olvadó fémekből elektromos lámpák számára. DR JAHODA RUDOLF VEGYÉSZ BÉCSBEN. A bejelentés napja 1911 március hó 8-ika. Elsőbbsége 1909 május hó 10-ike. Izzólámpaszálak előállítása olyan finom poralakú fémekből, amint azokat különösen az oxidoknak hydrogénnel való redukálásánál kapjuk és valamely orgános kötőanyagból üzemszerüleg csak akkor lehetséges, ha az utóbbiból annyit használunk, hogy a nyersszálak karbonizálása után visszamaradó szén az egyes fémrészecskéket összetartja. Amint belátható, erre a célra a fémhez viszonyítva elég tetemes szénmenynyiség szükséges, amelyet azután többé vagy kevésbbé körülményes módon kell eltávolítani. Ha csak kevés kötőanyagot alkalmaznánk, például csak annyit, amennyi éppen elegendő a fémpor plasztikussá tételére vagy pedig olyan kötőanyagot, amely maradék nélkül elillan, akkor olyan nyersszálakat kapnánk, amelyek igen könnyen porrá esnek szét, amelyekkel ennélfogva nem lehetne dolgozni. Ha a fémeket nem fino'ii por alakjában, hanem például, mint kolloidos masszákat (olajokat) vagy pelyhes amorf állapotban alkalmazzuk, akkor a dolog annyiban jóval előnyösebb, amennyiben az ilyen masszák szárításánál az egyes részecskék kölcsönös összekuszálódása folytán már egymáshoz tapadnak. Azonban a fémek kolloidos vagy pelyhes amorf állapotát csak körülményes utakon lehet elérni és azoknak igen vékony szálakká való földolgozásánál mindenesetre meglehetősen csekély szilárdságot érnek el. A jelen találmány tárgya egy eljárás, amely lehetővé teszi olyan nj^ersszálak előállítását, amelyek akkora szilárdsággal bírnak, hogy a további földolgozás majdnem minden törés nélkül lehetővé válik, ami a gyári üzemben nagy fontossággal bír. Ezen eljárás alapgondolatát az képezi, hogy a nehezen olvadó fémporhoz — wol- * fram, molibdén, titán vagy másfféle — csak annyi orgános kötőanyagot adunk, hogy csak éppen kifecskendezhető formálható masszát kapjunk, azonkívül azonban a nyersanyaghoz csekély mennyiségben valamely könnyen olvadó és elpárologtatható fémet keverünk. A nyersszál földolgozásánál úgy járunk el, hogy már a karbonizálásnál a kötőanyag teljesen vagy annyira elpárologj hogy a szálban csak a szén nyomai maradnak vissza, amelyek azonban nem volnának elegendők, hogy az összetartást biztosítsák. A karbonizálásnál már most a hozzáadott fém meglágyul és az alapmasszá-