54962. lajstromszámú szabadalom • Készülék hengeralakú testek lakkozására
Megjelent 1913. évi január hó 22-én. MAGY. gfa KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 54962. szám. Vlir/e. OSZTÁLY. Készülék hengeralakú testek lakkozására. DK MERTENS EDUÁRD VEGYÉSZ B.-I FREIBURGBAN. Pótszabadalom az 50239. sz. szabadalomhoz. A bejelentés napja 1910 november hó 19-ike. Az 50239. sz. szabadalom hengeralakú testek lakkozására szolgáló eljárást és készüléket véd, amelynek lényege abban áll, hogy a kifolyató cső egy lengethető tartóba van ágyazva, amelynek forgástengelye a belakkozandó hengerrel párhuzamos. Ezen berendezés célja az, hogy a kifolyató cső a henger tengelyére merőleges síkban lenghessen ési a hengerfölület minden mozgását kő vethesse anélkül, hogy oldalirányban kitérhetne. A jelen találmány tárgya oly készülék, amelynek kifolyató csöve szintén a henger tengelyére merőleges síkban mozog ugyan, de nem egy tengely körül leng, hanem egy csúszószerkezettel vagy szánnal együtt emelkedik és sülyed, amely szerkezet valamely esztergapad késtartójával vagy valamely hasonló működésű menesztő szerkezettel oly módon van összekötve, hogy a kifolyató cső, illetve ennek tartója a hengerfölület fölött föl és alá mozoghat, miközben a henger forog és a késtartó tovahalad. Ezen mozgás alkalmával a kifolyató cső végei a henger fölületén nyugszik és ennek minden excentrikus mozgását követni kénytelen, amenynyiben a cső, illetve a tartó önsúlya, vagy pedig egy rúgó vagy más nyomóvagy húzószerkezet a cső hegyét a henger felületéhez képest mindig ugyanazon helyzetben tartja. A folyadéknak a csőbe való vezetése pl. hajlékony tömlő segélyével történhet, amely a cső tartószánjának minden mozgását könnyen követheti. Azon vezető pályát, amelyen a kifolyató cső tartószánja csúszik, célszerű a hengerfölület valamelyik érintősíkjára merőlegesen elrendezni, hogy a cső hegyét saját súlya, vagy egy rúgó stb. minden helyzetben a henger fölületéhez nyomja. A készüléknek a mellékelt rajzon föltüntetett , kiviteli alakjánál az (E) kifolyató cső egyenes pályán van vezetve oly módon, hogy azon föl és alá csúszhat. E célból a cső az (L) szánnál összefüggő (K) tartóba van ágyazva, míg a szán egy prizmatikus keresztmetszetű (M) sinen, kulisszán vagy effélén csúszik, amely az esztergapad késtartójához erősített (N) karra van szerelve. Az (M) sin iránya legcélszerűbben függélyes vagy megközelítőleg fiijggélyes, azonban tetszőlegesen rézsútos is lehet. A készüléknek bármilyen kiviteli alakja úgy is szerkeszthető, hogy a (B) állvány, amelyen az (A) folyadéktartány és a kifolyató cső tartója el van rendezve, nyu-
