54950. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a kürtőkből kilépő füstnek koromtól és portól való megtisztítására
-zokatnem hűti túlságosan le, mely körülmény különben a huzatot károsan befolyásolná. Csupán víz helyett még célszerűbb a por-és koromrészeket nedves gőzzel, vagy pedig gőz és víz keverékével kötni le. Ennek elérésére a (18) vízelosztó-cső belsejében (16) gőzvezető-cső van elrendezve, melynek gőze a sisak alatt széles gyűrűalaku sugárban lép ki és keveredik a füstgázokkal. Az 1. ábra szerinti kivitelnél a gőz és víz egy kis (17) turbinába vezettetik, melynek (18) tengelye -a sisakban van ágyazva. Ezáltal a gőz és víznek nemcsak egyenletes és örvénylő mozgása éretik el, hanem hajtóerőt is nyerünk, mellyel a turbina tengelyén ülő (19) szellőző-kerék forgásban tartatik és a kürtő huzatát annyira megnöveli, hogy a kürtő a rendesnél alacsonyabbra is méretezhető. A víz- és gőzkeverék a turbinából számos sugárban hull a fölszálló és örvénylő füstgázokra, melyekkel belsőleg keveredik és összes porrészeit leköti. A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a víz és gőz központos oldalsó részén vékony (20) nyílásokkal ellátott (21) csőből lép ki egy (22) elosztó harang alatt, mely a vizet minden irányban egyenletesen elosztja és zuhany alakjában szórja lefelé. Ezen elrendezésnél a (19) szellőzőt a (4) sisakon kívül elrendezett (23) villammótor hajtja. A szellőző-kerék (18) tengelye célszerűen központosán "vezettetik át a vizet és gőztvezető (15, 16) kettős csövön. A szellőzőkészülék hatására a sisakban fölszálló füst élénk örvénylő mozgásba jut, mi a lehulló vízzel és gőzzel való keveredést és a korom és porrészeknek lekötését elősegíti. Azon célból, hogy a korom és porrészek a lehető legtökéletesebben választassanak, külön, célszerű a (14) gyűrűs résen kilépő füstgázokra finoman elporlasztott vizet juttatni ; ennek előállítására szolgál a (9) gyűrűs csatorna fölső szélén elrendezett (24) permetező cső, mely (25) összekötő résszel •csatlakozik a (15, 16) kigyócsőhöz. A 4. ábra szerinti kivitelnél a (16) gőzvezetőcső a vizvezetőcsőben nem központosán van elrendezve. Ott, ahol a két cső érintkezik, mindkettő számos vékony nyílással van ellátva, melyeken át a víz- és gőzkeverék a jelzett nyíl irányában ferdén lefelé áramlik ki. A kigyócsőnek, valamint a (24) gyűrűs csőnek elrendezése egyébként azonos az előbb ismertetett kivitellel. Ellenben a (13, 16) kigyócső 4. ábrán látható módon a sisak belsejében szintén kígyóalakúan folytatódik. A víz és gőz szétporlasztásának fokozására az előbb említett kilépőnyílások elé (26) ütközőlemezek rendezhetők el, melyek kerületükkel a cső fölületéhez szorosan hozzásimulnak, a (13) és (16) csövek nyílásaival össze nem eső helyeken pedig vékony (27) nyíllással vannak ellátva, melyeken át a gőz-és vízkeverék kiáramlik. Az ütközőlemezek bármily tetszőleges helyzetűek lehetnek és célszerűen a szétporlasztott vizet szemközt permetezik a füstgázokkal. Ezen ütközőlemezek hatása a következő: a gőz- és vizkeverék a (13, 16) csövekből való kiáramlásakor hevesen nekiütközik a nyílás előtt lévő (26) ütközőlemeznek és erősen szétporlad. Ezen állapotban pedig kilép a (26) lemez (27) nyílásán át. Az 5. és 6. ábra szerinti kivitelnél egyetlen ütközőlemez helyett nagyobb számú (261 , 262 , 263 ) ütközőlemez alkalmaztatik, melyek kellő távolságban fekszenek egymás fölött, (27) ütközőnyilásaik pedig egymáshoz képest el vannak tolva. Az egyes (261 , 26s ) lemezek a külső (13) cső (28) munkalécére vannak reáillesztve. Működési módjuk összevág az előbb ismert ütközőlemezével. A (14) gyűrűs csatornát határoló; (24) cső szintén ellátható ütközőlemezekkel. Azon célból, hogy a korom- és porrészek teljesen visszatartassanak ezen kiviteli alaknál, a (9) gyűrűs térbe számos, egymás mellett fekvő (29) rácsos lemez alkalmaztatik, melyek a fölszálló korom- ós porrészeket tökéletesen visszatartják, míg a lecsapódó víz a rácsrudak mentén folyik a gyűjtőcsatornába. A víz szétporlaaztására gőz helyett természetesen sűrített levegő is alkalmazható.
