54945. lajstromszámú szabadalom • Kontaktuskészülék távbeszélőberendezések önműködő kapcsolóihoz
Megjelent 1912. évi január lió 32-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 54945. száin. vil/j. OSZTÁLY. Kontaktuskészülék távbeszélő berendezések önműködő kapcsolóihoz. TELEPHON-APPARAT-FABRIK E. ZWIETUSCH & C° G. M. B. H. CÉG CHARLOTTENBURGBAN. Pótszabadalom az 52869. sz. szabadalomhoz. A bejelentés napja 1910 december hó 28-ika. Az 52869. számú törzsszabadalomban oly kontaktuskészülék van isnertetve távbeszélő berendezések önműködő kapcsolói számára, amely valamely áramkörben áramingadozások vagy megszakítások létesítésére szolgál. Ezek az áramkörök pl. oly előzetesen beállított készülékek visszaállítására szolgálnak, amelyek eredeti helyzetükre való visszatérésük után a kapcsolót megállítják. A kontaktuskészülék ezen szabadalom szerint két ollószerű emeltyűből áll, amely a kapcsolókocsival mozog és két vezetősínen csúszik, amelyek közül az egyik nyúlványokkal és résekkel, a másik azonban sima folülettel készül. Ezen emeltyűk szabad végei platinakontaktusokkal vannak ellátva, amelyek mindannyiszor valahányszor az egyik emeltyű a vezetősín résébe esik összenyomatnak úgy, hogy az áramkör záródik. Azonkívül oly rúgók vannak elrendezve, amelyek az emeltyűket állandóan a vezetősínhez szorítják. A találmány szerint a kontaktuskészülék kontaktusai rugalmas kontaktusrúgókból állanak, miáltal a kontaktuskészülék foko-' zott biztonságát érjük el. A nagyobb biztonság pl. onnan ered, hogy az egyik kontaktus beállíthatósága, ami az említett szabadalom szerinti merev emeltyűknél szükséges és amit pl. csavar útján, amely könnyen meglazulhat, foganatosítható, fölöslegessé válik. A kontaktusrúgók átfektetése ismét két különböző vezetéken csúszó emeltyű útján történik, amelyek előnyösen szigetelt fejeikkel akképen hatnak a rúgókra, hogy, ha az egyik emeltyű vezetett vége pl. a vezetősín egyik nyúlványán megy át anélkül, liogy a másik emeltyű egyidejűleg ugyanazon értelemben megfelelő darabbal utánengedne, a kontaktusrúgók összeesnek és a kontaktust zárják. A kontaktusrúgók egyidejűleg olyan nyomást fejthetnek ki a vezető emeltyűkre, hogy azok állandóan vezetősínjeikhez szorulnak. Az egyik emeltyű, amely a nyúlványokkal és résekkel ellátott sínen csúszik, azonban előnyösen lényegesen.erősebb rúgóval van ellátva, mimellett ezen emeltyűnek olyan nyúlványa van, amely akképen ütközik a második emeltyűbe, hogy akkor, amikor az első emeltyű a kapcsolókocsi mozgása közben a kontaktusmezőn kívül, a hol tehát a vezetősínek nincsenek, a rúgó nyomása alatt nagyobb darabbal megy vissza, mint amennyi a nyúlvány magasságának megfelel, ezen emeltyű ütközője a