54937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép energiának folyadékokra való átvitelére és azokról való levételére

_ í — ábráján erre szolgáló gépet mutatok be. Mint az előző foganatosítás! alaknál, itt is több (13) korongból álló rótor van alkalmazva és a korongok (14) áttörésekkel és ebben az esetben egyenes (15) küllőkkel vannak ellátva. A korongokat a (16) tengelyre fölékeltük és ezen egymástól a kellő helyzetben tartjuk, a tengely alkalmas, nem ábrázolt csapágyakban forog és a korongokat a küllőiknek megfelelően alakított és ezekkel (18) csavarok útján kapcsolt (17) köztartók kötik össze. Hogy a rajz világosabb legyen csak néhány, de egymástól nagyobb távolságban elrendezett korongot ábrázoltunk. , A rótor tokba van zárva, melyet két a (20) elvezető nyílásokkal és (21) tömítő szeszelencékk fölszerelt (19) homlokfal és a (22) palást gyűrű alkot, melynek belső átmérője a korongokénál valamivel nagyobb és melynek (23) karimákkal ellátott (24) nyújtványainak furataiba a (25) fúvószájak vannak behelyezve. A rótor mellett kőralakú (26) hornyok és (27) labirinttömítés van kiképezve, a palástfclület nyújtványainak karimáihoz pedig (29) szelepekkel fölszerelt (28) csővezetékek kapcsolva, melyek közül az egyik szelepe rendesen zárva van. Bizonyos, a következőkben ismertetendő részletektől eltekintve a gép működése a már mondottakból érthető. Ha a teljesen kihúzott nyíl mellett fekvő szelepen gőzt vagy nyomás alatt álló gázt vezetünk a gépbe, a rótor az óramutató forgásirányában forgásnak indul. Hogy a viszonyokat megvilágíthassuk, tegyük föl első sorban azt, hogy a batóközegeket a rótor kamrájában oly nyíláson vagy csatornán vezetjük be, melyben a közel állandó sebességgel áramlik. Ebben az esetben a gép forgó gép gyanánt működik, a hajtóközeg pedig, mialatt a spirálpályán a középponti nyílás felé áramlik, folytonosam expandálódik. Az expanzió főleg a spirális pályán megy végbe, mert a befelé való áramlás ellen a sugárnak sebességéből származó centrifugál ereje és a sugárirányban való kiáramlást meggátló nagy ellenállás hat Megállapítottam, hogy a korongok között áramló hajtóközeg ellenállás a közel arányos a viszonylagos sebességének négyzetével, mely a központ felé eső irányban a legnag3r

obb és egyenlő a közeg teljes tangenciális sebességével. A legkisebb ellenállás pályája tehát — megfelelően a mozgások általános törvényének — virtuálisan a legkisebb relatív sebesség pályájával egyenlő. Tegyük már most föl, hogy a közeg bevezetése nem hengeres furaton, hanem divergáló fúvókán át történik, melyben az* expanzió teljesen kinétikai energiává alakul át. Ekkor a gép inkább turbinához hasonlóan dolgozik és a fokozatosan kisebbedő sebességgel az elvezető nyílás felé áramló közeg kinetikai energiáját fölveszi. A működési mód föntebb adott magyarázatát a kísérlet és tapasztalás megerősíti, de ennek dacára csakis magyarázat. Tény azonban, hogy a gép úgy a közeg expanziója, mint sebessége következtében működik. Ha a fúvókában teljes vagy közel teljes expanzió megy végbe, a nyomás a kerületi hézagban csekély, ha a fúvóka divergálása kisebb ós a keresztmetszet nagyobb, a nyomás is nagyobb és végső esetben a teljes admisszió nyomással egyenlő. A teljesen impulzív működési módról a teljesen expanzív működési módra való átmenet azonban nem minden részében folytonos, minthogy a sebességnek kismérvű változása a fúvókában, és a kritikus állapotok a nyomás aránylag nagy változásait idézheti elő. A föntebbiekben föltételeztem, hogy a hajtóközeg nyomása állandó és folytonos,, de lényegükben ugyanezeket az eredményeket érjük el akkor is, mikor a nyomás az egymást gyorsabban vagy lassabban követő oxploziók következtében változó vagy időszakos. A találmány szerint szerkesztett és üzemben tartott gép igen fontos tulajdonsága az, hogy forgásiránya megváltoztatható. A 3. ábrán látható foganatosítási alak erre tipikus példa gyanánt szolgál. Ha a baloldali szelepet nyitjuk és a hajtó közeget a második csövön vezetjük be a gépbe, ez a pontozva jelzett nyíl irányában fog forogni,, működési ' módja pedig ugyanaz marad*