54936. lajstromszámú szabadalom • Automata áramkapcsoló

(14) horgony és hajszálrúgós lendítőkeirekecske fékezi. A (8) tengelynek az alsó (5) lemez furatán áthatoló része valamivel vékonyítva van úgy, hogy a (8) tengelynek függőleges irányban kis játéka van, mely ellesi a (9) kontaktusrúgó hat. A (8) tengely fölső részén egy (14) pecek áll ki, mely a tengelynek elforgatása után a (15) pecek fölső legörbített kampója alá juttatható^ ha a kampó orra előtt forgatás közben a tengelyt kissé lenyomjuk. A (9) kontaktus^ rúgó hatása alatt ia tengely és vele a (14) peoek fölemeltetik és a (15) kampóba kapaszkodik. A (8) tengely fölső végén a kapcsoló (16) fogantyúja van megerősítve, melynek egyik (17) vége mutató gyanánt van kiképezve. Az (1) burkolat fölső fölületén e|gy empirikus beosztású skála van megerősítve, melynek osztásai mentén a (16) fogantyú egyik végén kiképzett (17) mutató mozog. A készülék működése ia következő: Ha az áramot zárni akarjuk, a (16) fogantyút kissé lenyomva, a (11) kúpkereket kissé fölszabadítjuk a vele kapcsolódó fogaskerék hatása alól és tetszés szerinti mértékben elfordítjuk addig, míg a (16) fogantyúnak mutatónként kiképzett egyik vége a skála kivánt osztására mutat. Ekkor a fogantyút elbocsátva, a (9) kontaktusrúgó a (8) tengelyt fölfelé szorítja és ezáltal helyre áll a ,(11) ési (12)' kúpkerekek közötti kapcsolat. Amint a (9) kontaktusrúgó hosszabb vége a (2) gyűrűt érinti, az áram zárva van;. A (10) rúgó igyekszik a (8) tengelyt Eredeti helyzetébe visszavinni^ azonban a kúpkerekek és a velük összefüggő horgonyszerketzet nem engedi, hogy a (10) rúgó a tengejyt hirtelen visszaforgassa és az áramot azonnal nyissa, hanem a horgony hajszálrúgós lendítőkereke lelngésbe jut és csak lassan emgedi a (8) tengelyt nyitott helyzetébe visszaforogni. Természetes, hogy a- visszaforgás ideje arányos a fogantyú elfordításának mértékével, úgy, hogy a skálán előre megállapítottuk, hogy pl. 1, 2, 5, 10, 60... stb. percnyi időnek a fogantyúnak mekkora elforgatása szükséges* mindenkor pontosan meg tudjuk előre állapítani, hogy a szükséghez képest mennyire! kell a fogantyút elfordítani, hogy bizonyos ideigaz áram zárva maradjon. Hogy a kívánt idő elteltével az áram nyitása ne történjék így meglassítva és az ebből keletkező slzikrázást és vele a kapcsoló időelőjttil tönkrejutását elkerüljük, a (11) kúpkerék megfelelő helyén nincsen fogazás úgy, hogy a visszaforgás bevégezte előtt, mikor még a (9) kontaktusrúgó a (2) gyűrű megszakítása előtti helyein van, a (11) kerék fölszabadul a (12) fogaskerékkel Való kapcsolatából és a (10) r úgó a kapcsolót hirtelen nyitott helyzetbe rántja. Ha ;a kapcsolót közönséges kapcsolóként akarjuk használni, akkotr a fogantyút kissé lenyomva, addig forgatjuk el, míg a (14) pecek a (15) pecek kampójába kerül és ott fogva marad. Nyitásnál a fogantyút lenyomva, kiszabadítjuk a (14) pecket és, a, fogantyút lenyomva tartjuk, miáltal a szabályozó kikapcsoltatván, a megfeszített (10) rúgó a kontaktust a nyitott helyzetbe rántja. A (8) tengely túlságos visszaforgását egy (21) ütközővel akadályozhatjuk meg, melybe a (14) pecek beleütkölzik. A föntebb leírt horgonyos óramű helyett a (8) tengely visszaforgásának szabályos lassítására más tetszés szerinti fékezőszerkezetet is alkalmazhatunk. Egy ilyen látható pl. a 3. ábrán. Itt a (8) tengelyre egy (18) légcsavar vagy más hasonló fékezőlapátkerék van fölékelve, mellyel szemben a (8) tengelyt körülfogó (19) hüvelyre erősített (20) légcsavar vagy más fékezőiapátkerék forog az előbbivel ellenkező irányban. A (20) légcsavar forgását a föntebb leírthoz hasonló gyorsítjó áttéteklektől nyeri. A két légcsavar |a tok egy elzárt rekeszében van elrendezve úgy, hogy gyors forgásokozta légörvény és légellenállás fékezőleg hat a (8) tengelyen ülő légcsavarra. Természetesen — mint már bevezetőleg is említve volt — magát a készüléket át-