54934. lajstromszámú szabadalom • Kerékabroncs

Megjelent 1912. évi január hó l!)-én. MAGY. ffe^ Klli. SZABADALMI WBS HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 54984. szám. XX/c. OSZTÁLY­Kerékabroncs. ROSS FREDERICK FOGORVOS LIVERPOOLBAN. A bejelentés napja 1911 március hó 18-ika. Elsőbbsége 1910 május hó 11-ike. A jelen találmány tárgya kerékabroncs járművek számára, mely az abroncsoknak azon neméhez tartozik, melynél a futórész egészen vagy részben gumiból és vászon­ból vagy hasonló szövetből áll, mely szövet a gumi anyagában akként van elrendezve, hogy a szövetnek végei vagy szélei a kerék által befutott útfölülethez közel fekszenek. Az eddigi ily, vagyis szövetből és gumi­ból képezett abroncsoknál, ill. azoknak futó részénél a szövet a futó fölülethez képest akként van a gumiba beágyazva, hogy az élével hat az útfölületre. Az ily abroncs­szerkezetek azonban a gyakorlatban nem váltak be. A jelen találmány célja már most az ily abroncsokat akként kiképezni, hogy azok a gyakorlati követelményeknek mindenben megfeleljenek. A mellékelt rajzban a találmány tárgya példaképpen egy, pneumatikus abroncsok külső köpenye gyanánt foganatosított alak­jában van föltüntetve. Az 1. ábra az abroncsköpeny harántmet­szete. A 2. ábra részleges hosszmetszete. A 3. és 4. ábrák a szövetlapokból képezett egyik szegmensnek oldal-, ill. homloknézetét láttatják. | A köpeny, mely az (a) alapréteggel (1. ábra) és a keréktalpba való befogásra szolgáló, megvastagított (al) karimákkal bír, első sor­ban is a több, egymáshoz ragasztott szövet­lapból képezett (b) szegmenseknek sorából áll (2. ábra), melyeket a közöttük rugók gyanánt ható, tetemes vastagsággal biró (c) gumilapok választanak el egymástól; azon­kívül az (a) alapréteg és a (b) szegmensek­nek belső fölülete között a (d) gumiréteg van elrendezve, mely szintén rúgó gyanánt hat. Ezen (c, d) gumirészek elrendezése azzal az előnnyel bír, hogy azok a (b) szeg­menseket minden irányban rugalmasan meg­támasztják és így lehetővé teszik ezeknek bármely irányban való szabad mozgékony­ságát. A (b) szegmenseket képező szövetlapok rézsútosan vannak elrendezve; azáltal, hogy a szövetlapokat nagyjában a föltüntetett hajlással rendezzük el, az abroncsot szúrá­sok ellenében gyakorlatilag véve sérthetet­lenné tesszük. A (b) szegmensek sarlóalakban vannak kiképezve (4. ábra), vagyis fölső részüknek közepén aránylag vastagok és alsó végeik felé fokozatosan vékonyodnak; ennek meg­felelően az egyes szövetlapokat sarlóalak­ban vágjuk ki. Ezen szövetlapokat, melyek

Next

/
Thumbnails
Contents