54907. lajstromszámú szabadalom • Berendezés bevezető huzalnak csatornákon való áthajtására kábelek és máseffélék fektetése céljából

A másik (2) korong az (1) koronghoz képest eltolható és azzal a (9) csapok útján van összekapcsolva, melyek a (2) pofába hosszirányban eltolhatóan vannak becsavarolva és a másik szorítókorong (10) furatain átnyúlnak. A (11) bevezetőhuzal a (3, 4) szorító pofákon az egyik oldalról érintő halad át. A bevezetőhuzal vezetékét két (12, 13) görgő alkotja, mely görgők a szorítóberendezés pereméhez megközelítőleg érintő irányban fektetett síkban vannak elrendezve. Á görgők a bevezetőhuzal-pak az (1, 2) szorítóberendezésből való kiugrását akadályozzák meg és a (14) kereten vannak elrendezve, mely példaképpen a (17, 18) csapok és csavarok által egymással összekötött (15, 16) pofákból áll. A (15) képet (19, 20) karokkal és (21) szárnyakkal van ellátva; a (21) szárnyak a (23) és (24) szárnyakkal (22) csavarok által beállíthatóan vannak összekötve. A (23, 24) szárnyak a (25) csapágybakok részeit képezik, mely csapágybakok a (26) kereten (27) csapok útján vannak megerősítve. A (28) hajtódob a (31) csapok és csavaranyák által egymással összekötött két (29, 30) körongból áll, mely korongok közül az egyik rövid (32) aggyal van ellátva; a (32) agy a két korongot oly távolságban tartja egymástól, mely valamivel nagyobb, mint a (II) bevezetőhuzal vastagsága. A lapos bevezetőhuzal erre az agyra fölcsévélhető úgy, hogy egyik vége a (31) csapba van beakasztva. A (29) és (30) korongok közé a hajlított laposvasból álló (33) vezeték van pontosan beillesztve, mely a huzalnak a bajtódobról való leesévélődését akadályozza meg.' A. vezeték (34, 35) végei a (26) keretre vannak erősítve. A hajtódob (36) tengelye a (26) kereten a, (7) tengelyre merőleges irányban van a (37, 38) csapágyakban ágyazva. Ezen elrendezés folytán a huzal a (33) vezeték fölött, közvetlenül a szorítópofijfc alatt csévélődik le. A (28) hajtódob a (36) tengelyen van ü^gerösítve; a (36) tengely (40) végére a (41) forgattyú helyezhető, melynek segélyével a hajtódob forgatható és ezáltal a (11) bevezetőhuzal fölcsévélhető. A (15) és (16) pofák között a (42, 43) hornyok vezetéket alkotok (3a. ábra), mely valamivel nagyobb keresztmetszetű, mint a huzal. Ez a vezeték a bevezetőhuzalt a szorítóberendezéshez vezeti vagy attól elvezeti. A szoritóberen' dezés pofái a (15) baknak a (42, 43) hornyok között lévő (44) vájatába nyúlnak úgy, hogy a bevezetőhuzal egyenes vonalban a vezeték alsó részéből a fölsőhöz a szorítópofákon halad át. A (15, 16) pofák között képezett (46) horonyba a (42, 43) vezetékekkel egy irányban a huzal vezetékét képező (45) tömlő van beszorítva (1. és 4. ábra), melynek segélyével a bevezetőhuzal kényelmesen kezelhető. Hogy a berendezést kezelő munká3 a (8) forgattyút teljesen tetszése szerint olyképpen kezelhesse, hogy azt csak bizonyos mértékben elforgassa, vagy lökésszerűen vagy egyenletesen előremozgathassa, vagy hogy saját erejét a leghatásosabb módon használhassa ki és ezáltal a huzalt erőteljesen előre hajthassa, ha az valamely ellenállásba ütközik, a (7) forgattyútengely a szorító berendezéssel a (47) kapcsolás útján van összekötve, mely a tengelyen eltolható és melyet a (48) rúgós ék forgás ellen biztosít. A kapcsolást a szorítóberendezéssel a (49) rúgó tartja összekapcsolva úgy, hogy a szorítóberendezés a forgattyú forgatása által a kellő irányban forgatható. A szorító berendezésnek és a forgattyúnak ily elrendezése következtében a huzal a forgattyú visszaforgatása esetén a csatornából ki nem húzódhat. Ha a munkás a szorítóberendezést lökésekkel akarja előre mozgatni, a forgattyút visszahúzhatja, amint azt a 2. ábra mutatja. A bevezetőhuzal végén tetszőleges, alkalmas alakú (50) fej képezhető ki, hogy a huzal a csatorna kanyarulatain könnyen hatolhasson át. A berendezés üzembe helyezésénél a bevezetőhuzalt a hajtódobra csévéljük (1. ábra), a szorítóberendezés (1, 2) pofái közzé és a (15,16) részek által képezett vezetékbe és végül a hajlékony, tömlőszerű (45) vezetéken átvezetjük. Az (5) csavaranyát a?