54899. lajstromszámú szabadalom • Számológép

Megjelent 1912. évi január Iió 15-én. I MAGY. SZABADALíMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 54899. szám. Vll/e. OSZTÁLYSzámológép. LUDWIG SPITZ & C° G. M. B. H. CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1911 január hó 27-ike. . Jelen taláimány tárgya a számológépek oly osztályába tartozik, melyeknél fogazott rudak beállítható emelők segélyével, két egyjegyű szám szorzatával arányosan eltolatnak, mely eltolás közvetlenül oly számláló szerkezetre vitetik át, melynek kerekei tizes kapcsolóművek segélyével vannak egymással összekötve. A találmány lényege a fogazott rudaknak emelők útján való sajátságos működtetésében áll, mely emelők forgáspontja beállítható úgy, hogy a forgáspont beállításához képest a hajtandó fogazott rúddal összekötött emelővég kilengése nagyobb vagy kisebb lesz. A mellékelt rajzokon a találmány tárgya több példakép vett foganatosítási alakjában van bemutatva, nevezetesen az 1. ábra a fogazott rudaknak beállítható forgáspontú lengő emelő segítségével való beállításnak elvét tünteti föl sémásan, a 2. ábra a gép közepén át vett hosszmetszet a lengő emelők, az ezekkel összekötött fogazott rudak és a számláló művek hajtásának föl tüntetésére, a 2a. ábra egy lengő emelőn át vett keresztmetszet, a 3. ábra a hajtó- és átkapcsolóemelővel fölszerelt gépen át vett oldalhosszmetszet, a 4. ábra a gép fölülnézete, az 5. és 6. ábrák a hajtó- és átkapcsolóemelő oldalnézete és fölülnézete, kapcsolatban az általános zérusra állító, valamint a számlálóművek tovább kapcsolására való hajtószerkezettel, a 7. és 8. ábrák a szorzóemelő és a lengő emelők hajtó fogaskerekei között fönnálló kapcsolat elől- és oldalnézete, a 9—9c. ábrák a számlálószerkezet bekapcsolására való hajtómű elölnézete a szorzóemelő működtetésénél, a 10. ábra ugyanannak oldalnézete, a 11. ábra a számlálószerkezet kapcsoló művének részlete, a 12. ábra pedig a számlálószerkezet oly hajtóművének részlete, mely a szorzóemelő közbenső helyzeteivel is lehetővé teszi annak kikapcsolását. Az 1. ábrán föltüntetett (1) emelő (2) végpontja az (sO, s9) útrészekkel eltolható. Az (1) emelő kilenc (I—IX) forgásponttal van ellátva, melyek úgy vannak elhelyezve, hogy az esetben, ha az emelőt a (IX) pont körül elforgatjuk, alsó (3) végének kilengése kilencszer akkora, mintha az (I) forgáspont körül forgatjuk el és igy tovább. Ha a (2) emelővéget az (sl) útdarabbal toljuk el és az (I) forgáspontot fogvatartjuk, a (3) emelővég az áttevési viszonynak