54895. lajstromszámú szabadalom • Több tölténytáras tölténykamraberendezés s a hozzávaló tölténytárak a tölténytáras kézifegyverrendszereknek 18 vagy 28 lövetűre való tételére

_ 4 _ $>en az ismeretes automata fegyvereknél egyébként is ismeretes. A kivető másik szerepe, hogy a táreltolószerkezet elfordulásának pontos határt szabjon, ami azáltal történik, hogy az elfordulás határánál a táreltoló fölső részén lévő (k) toldat beleakad a kivetőbe. Hogy pedig a kivetőléc a záródugattyú előre-hátra mozgását ne akadályozza, a záródugattyú jobboldalának hosszában az (1) kivetőlécnek megfelelő horony van alkalmazva, amint az az ismeretes automata fegyvereknél is megvan. A tölténykamra jobboldali falának vájataiban van a táreltoló szerkezet elrendezve, mely áll egy alsó részén csuklósan megerősített és (j) rúgó hatása alatt álló H alakú (h) keretből és a fölső végével csuklósan fölerősített egy az előbbihez hasonló 4j) rúgó hatása alatt álló (i) rúdból. A (h) keret egyik hosszlécének fölső végén a hátra, majd fölfelé irányuló (k) toldat van, az (i) rúd alsó vége pedig a kamra fala felé rúgósan be van görbítve, hogy a betolt tár fölső tölténye által elfordítható legyen. A (j) rugók a táreltoló két részét a kamra belseje felé igyekeznek elfordítani. A (h) keret elfordulásának az (1) kivető szab határt, melyhez az elfordulás szándékolt határánál a (h) keret (k) toldata támaszkodik. Az (i) rúd elfordulásának a (h) keret középléce, — amely az (i) rúd fölött van keresztbe fektetve — szabja meg a határát, s e miatt, ha a (h) keretet a kamra jobboldalfalához szorítjuk, az (i) rúd is ezen falhoz szorul s kiegyenesedik. Midőn a kamrában egy tár sincsen, akkor a (h) keret (k) toldata az (I) kivető jobboldalához támaszkodik és az (i) rúd is a (h) keret középléc által megszabott elmozdulási határán áll, ugyanígy akkor is, midőn a kamrában csak egy — a kilövés alatt álló — tár van. Ez esetben (8. ábra) is a (k) toldat a kivezetőléchez támaszkodik ; a (h) keret párhuzamos léceinek fölső részei egyúttal a tár jobb párkányainak fölső részéhez is hozzáérnek és pedig akkor is, ha a tár teljesen a kamra bal oldalfalához van hozzászorítva, az (i) rúdnak azon pontja, amely a kamra balfalához legközelebb áll, a teljesen a kamra balfala mellett álló tárnak a jobb oldalfalát nem érinti, de azt a lehető legkisebb távolságra közelíti meg. Ha a kamrában mindkét (illetve mind a három) tár be van helyezve, akkor az eltoló a kamra jobboldali falának megfelelő vájatába van szorítva, míg a (h) keret két párhuzamos lécének fölső része a jobboldali tár jobbpárkányainak fölső részéhez a (j) rugók hatása alatt erősen neki támaszkodik, míg az (i) rúdnak a vájatból leginkább kiálló része a jobb tár jobb oldalfalának alsóbb részét lehető legkisebb távolságra megközelíti, anélkül, hogy ahhoz hozzá támaszkodnék. A kamra baloldal falának egy kivágásán benyúló (p) akasz föladata: azon pillanatban, amidőn az automata ismétlőfegyvereknél a baloldali tárból vett utolsó töltény kilövése után a záródugattyú hátracsuszik, a záródugattyúnak előre ugrását megakalyozni mindaddig, amíg a már kiesett üres tár helyébe az eltoló által a szomszédos tár nem löketett, mert különben megtörténhetnék az automata ismétlőfegyvereknél, hogy a töltőrúgó hatása alatt előre ugró záródugattyú a még helyére nem egészen érkezett tár oldalfalát elütve abban megakadna s a tárat deformálná. Az akasz egy lemezrúgó végének az oldalára erősített oly csonka ók, melynek eredeti éle az ék ütőlapjával párhuzamos síkban levágatott s amelynek csak két szemben fekvő oldala ferde sík; ezen csonka ók az ütő lapjával van a lemezrúgó végéhez forrasztva. Az akasz lemezrúgójának egyik vége a kamra balfalának külső részéhez van erősítve, míg a másik végén a csonka ék a kamra balfalának hátulsó részén a neki megfelelő nyíláson át a kamra belsejébe nyúlik. Az akasz rúgójának erőssége és a csonka ók ferde lapjainak az ütőlappal képezett szöga akként vannak megválasztva, hogy a töltőrúgó hatása alatt álló dugattyú, mely a föntebb adott pillanatban az akasz