54890. lajstromszámú szabadalom • Pneumaticvédő

— 2 -cikkelyek külön szögecselóse fölösleges, mert azokat a csavarok tartják össze. Hogy a (d)-vel jelölt szögecseknek a buroktestből való kiszakadása meggátoltassák,, a szögecsfejek egyenként avagy párosan elegendő nagyságú ellenlemezekkel látandók el és viszont, hogy ezen ellenlemezek a légtömlőt ne sérthessék, belsőleg a (g)-vel jelölt s az egész burokban egy darabból készült belső védfödő valami ruganyos anyagból, impregnált vászon, bőr vagy ruggyantából alkalmazandó. Az összeállítást metszetben a 10. ábra mutatja. A 12. ábra ugyancsak 18. (A—B) metszetében bemutatott kiviteli alak szerint a mai belső szerkezetében változást nem igénylő burok külső kerületén (e)-vel jelölve két sor egyenlőtlen szárú (T)-szerkezetből készült hordkarima szögecselendő a buroktesten át a 8—10. ábránál körülírt módon, melyre a 13. ábrán metszetben látható bőr-vas kombinációjából álló védöv szereltetik, természetesen, hogy a pneumatik ruganyosságában gátolva ne legyen, egymást pikkely szerűen födő, megfelelő számú és nagyságú cikkelyekből. A szögecsfejek esetleg káros hatásától a légtömlőt itt is a fönt körülírt (g)-lemez védi. A 13. ábrán (el)-el jelölve a (T)-szerkezet fölülnézetben látható és a 14. ábra a fölszerelt védő vet a buroktesttel együtt metszetben mutatja. A 11. ábra a buroktestet két részben előállítva mutatja, mely két egyenlő félrészt a középen áteresztett (T)-alakú szerkezet vasból vagy más fémből készítve, mint védövtartósor, oldalanként legjobbau kétsorosán alkalmazott vagy más szakszerű módon eszközölt szögecselés tartja külső ellenlemezekkel kellő szilárdsággal össze. Ugy ennél mint a fönt elősorolt módozatoknál az övet tartó szerkezet egymástól teljesen függetlenül elegendő távolságban szerelendő, hogy sem a pneumatik természetes horpadását, sem pedig a ruggyanta hajlékonyságát ne gátolja. Mint a 7. és 18. ábrák mutatják oldalnézetben, a védőcikkelyek olyként sorakoznak egymás után, hogy azoknak az egyik végén lévő tompított sarkára az utána következő cikkely elálló csúcsa pikkelyszerűen reáfekszik és így a kerék gördülésekor a nyomás egyik cikkelyről a másikra simán átháramlik, a gördülés a legsekélyebb zökkenést sem okozhat s a cikkelyvégek között hagyott elegendő hézag a pneumatik alsó, illetve gördülő oldalán a horpadás alkalmával becsukódik s a horpadást nem gátolja. A védőcikkelyek a legkülsőbb, az úgynevezett dolgozó fölületén a csuszamlás ellen apró, tetszés szerinti elosztásban, de a ma alkalmazásban iévő pneumatik-burok kapaszkodó szögecseinél nem magasabb fogazásánál fogazással látandók el, vagy láthatók el. A védőcikkelyek anyagának megválasztásánál legalkalmasabbnak mutatkozik az élre állított marhabőrlemezek sorozata, merevítve a kétoldalt alkalmazott erősebb és közbe préselt két vagy több gyöngébb vaslemezzel. A bőrbetétek és vaslemezek száma függ a yédöv szélességétől, mely tetszés szerinti ugyan, de az övtartó (T)-szerkezet alsó szélességénél nagyobb ne legyen. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Pneumatik-védöv, jellemezve azáltal, hogy a védőköpeny külső fölületének közepén a vele egy darabban készült (X) karima (a) [1. ábra] lyukain és az (al) [2. ábra] furatokon át az (a2) [3. ábra] csavarok segélyével az (Y) [2. ábra] bőr és vasanyagból készült védőpikkelyek egymás sorjában olyként erősíttetnek a védőköpenyre, hogy azt az egész futó kerületén övként födik. 2. Pneumatik-védöv 1. alatt igényelt kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a burok két egymással párhuzamosan a buroktesttel egybeöntött hordkarimával bír, melyek közzé az 5. ábra által föltüntetett cikkelysor a 6. ábra szerint beerősíttetik. 3. Pneumatik-védöv egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy 8. ábra szerint a burok fölületén középen fölálló egy alacsony éllel biró (T)-szerkezet van a