54880. lajstromszámú szabadalom • Golyós csapágy

— 2 — számára pályával van ellátva, raíg kifelé a golyók rézsútosan a (6) vagy (7) gyűrűhöz támaszkodnak úgy, hogy az érintkezési pontokon és a golyók középpontjain át húzott egyenes a gyűrűk mértani tengelyével 45 fokú vagy közel ekkora szöget képez. A csapágy tehát sugárirányú terhelést is képes fölvenni. A föntiek szerint gyakorlatilag azt tételeztük föl, hogy a gyűrűk és golyók csak egy ponton érintkeznek, a golyók pályája azonban az egyik vagy mindkét gyűrűn az la. ábrán látható alakkal is bírhat. Ez esetben a nyomás főiránya szintén oly vonalba esik, mely a csapágy által megtámasztott tengellyel szöget zár be. A 4. ábrán föltüntetett kivitel szerint egyetlen golyósort alkalmazunk, oldalt alkalmazott két gyűrűvel és egy belső (3x) nyomógyűrűvel, melyhez a golyók a tengely sugarának irányában feszenek. A 3. ábrán látható változat abban áll, hogy a nyomás iránya oly vonallal esik össze, mely az 1. áhrával összehasonlítva, a tengelyt derékszögben keresztezi, sugárirányú középsíkkal hegyesebb szöget zár be. Ezenfölül golyótartók alkalmaztatnak, melyek minden golyósor számára egy-egy (9) bádoggyűrűből állnak; ez a gyűrű keresztmetszetben tekintve kifelé a (6, 7) gyűrűk között lévő közbe, befelé pedig ívben a golyók közé nyúlik, mimellett a gyűrűben a golyók számára kivágások vannak; kiképezve. A két golyótartó kifelé hajlított peremei egymáshoz fekszenek, ami által a golyótartók helyzetükben rögzíttetnek. Ezt a golyókalitkát a többi ábrán látható kivitelnél is alkalmazhatjuk. Az 5. ábrán látható változatnál a csapágy négy (10, 11, 12, 13) golyósorral van ellátva, melyek közül kettő-kettő van a gyűrű mindegyik oldalán elrendezve. Ezen golyósorok közül a külső (10, 13) golyósorok a nyomást sugárirányban, a belső (11, 12) golyósorok pedig, melyek golyói a külső sorok, golyóinál valamivel kisebbek, a nyomást tengelyirányban veszik föl, mely célból a (6), illetve (7) gyűrű minden golyósor számára egy-egy megfelelő pályával és a középső gyűrű egy karimaszerű középrésszel 1 van ellátva, melyen mind a négy golyósor számára pályák vannak kiképezve. A 6. ábra szerint a külső (14, 17) golyósorok a tengelyirányú, a belső (15, 16) golyósorok pedig a sugárirányú nyomást veszik föl, mely célból a gyűrűket megfelelő keresztmetszetekkel képezzük ki. A 7. ábra értelmében a csapágy két (18, 19) golyósorral van ellátva, melyek közül a (18) golyósor a sugárirányú, a (19) golyósor pedig a tengelyirányú nyomást veszi föl; ezen célból a gyűrűknek megfelelő keresztmetszetet adunk. Az oldalgyűrűk egyike és a belső nyomógyűrű ez esetben egy darabból készülnek. A csapágyon könnyen más módosítások is végezhetők, így pl. az egyik golyósor a tengelyt főkép tengelyirányban, egy másik golyósor pedig főkép sugárirányban támaszthatja, mimellett valamely más golyósor egyúttal az 1. ábrán látható módon működhet. A fődolog a csapágy azon tulajdonsága, hogy a tengelyt a leírt módon mindkét irányban támasztja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Golyós csapágy, mely úgy van kiképezve, hogy belső részei gömfölület mentén az egy darabból álló külső tokban elforgathatok és.abba behelyezhetők, illetve abból kivehetők és mely úgy van kiképezve, hogy azáltal, hogy a golyók és futógyűrűk között föllépő nyomás iránya a tengelyt szögben keresztező vonallal esik össze, a csapágy sugár-és tengelyirányú nyomásokat képes fölvenni. 2. Az 1. igényben védett golyós csapágy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy mindegyik golyósor kifelé rézsútosan a (6), illetve (7) nyomógyűrűhöz, befelé pedig mindkét golyósor rézsútosan a közös belső (3) nyomógyűrűhöz támaszkodik, mely mindegyik golyósor számára pályával van ellátva. 3. Az 1. igényben védett golyós csapágy foganatosítási alakja egyetlen golyósorral, azáltal jellemezve, hogy a golyósor rézsútosan támaszkodik kifelé az (1)