54840. lajstromszámú szabadalom • Hajóemelőmű

. Megjelent 1912. évi január hó 13-án. ___ MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 54840. szám. XV/c. OSZTÁLY. Hajóemelőmű. UMLAUF AUGUST FŐMÉRNÖK WIENBEN. Pótszabadalom az 51784. sz. szabadalomhoz. A bejelentés napja 1909 november hó 12-ike. Elsőbbsége 1908 augusztus hó 13-ika. A találmány az 51784. sz. szabadalommal védett hajóemelőmőnek oly további foganatosításaira vonatkozik, amelyek egyszerűségük folytán gazdaságosan előállíthatók és üzemben tarthatók. A találmány szerinti emelőműnek egy kiviteli alakját a mellékelt rajz 1. ábrája függélyes metszetben, a 2. ábra alaprajzban, a 3. ábra pedig a harang egy részén keresztül az A—B vonal szerint vett metszetben mutatja. Az 1. ábra szerint a harang egy a (g) zsilipkamrát hordozó csészealakú (a) födél részből áll, amely (e) tartóbordákkal van ellátva és egy hengeres (b) résszel függ össze, amely a törzsszabadalom szerinti elrendezéshez hasonlóan teleskopszerűen elrendezett egy vagy több (d) kávával van körülvéve. A hengeres (b) rész egy gyűrűs (f) medencébe merül, amely a bögékkel nem közlekedik. Az alépítmény a harang belső szerkezeti alakjához simul és ennélfogva a harang legmélyebb helyzetében azon teljesen fölfekszik. Hogy az alsó böge a (g) kamarával közlekedésbe hozható legyen, az (f) gyűrűs medence odalfalai a (g) kamra nyílásával szemben elzárható (i, k, 1) áttörésekkel vannak ellátva. A (d) kávák úgy méretezendők, hogy fölső peremük mindig a (g) kamra fenekének szine alatt feküdjenek. A csészealakú (a) részt célszerűen a 3. ábra szerinti (c) tartóbordák által összekötött dongákból állítjuk össze. Minélfogva ezen dongák falvastagságát lényegesen kisebbre választhatjuk, mint hogyha a harangfödelet egyetlen egyenletesen görbített bádoglemezből képeznők. A harang belseje, épúgy mint a törzsszabadalom szerinti elrendezésnél, egy nyomólégtartánnyal. vagy egy hasonlóan berendezett második harangalakú emelőmű belsejével közlekedik. A gyűrűs medence elrendezése folytán (amelybe a harangnak csak a hengeres része merül be) a harang fölemelése alkalmával jelentékenyebb fölhajtóerőveszteség nem lép föl úgy, hogy az emelőeszközökkel úgyszólván csak az emelés közben változatlanul megmaradó haszonterhet kell legyőznie és a harang belsejében közelítőleg állandó nyomás uralkodik, mely nyomás megfelel a harangnak, zsilipkamrának és a víztartalomnak együttes súlyával.