54835. lajstromszámú szabadalom • Málhanyereg
— 2 — egy lapos középrész köti össze egymással, amely nem vesz föl terhet, hanem a nyeregváz alakjához simul. Ezen középrész célszerűen mindkét oldalán össze van szűkítve és közvetlenül a nyeregtakarótól megszabadított (2) nyereg vázra van helyezve, amelyhez a kápák köré tekert (3) csattos szíjak segélyével erősítteti^. Az oldalrészek két-két, megközelítőleg négyszögletes, egymásra varrott (célszerűen vízhatlan vászonból készült) lapból állnak, amelyek széles és lapos tereket fognak közre. Ez utóbbiak a hossz- és harántirányú (4, 5) varratok segélyével két-két rekeszre vannak osztva és mindegyik rekesz egy fölső (6) és egy alsó (7) nyílással van ellátva, amelyek közül a (6) töltőnyílásokhoz tölcséralakú toldatok csatlakoznak. A toldatok nyakába (6-zsinegek J vagy keskeny szíjak vannak fűzve, amelyeknek segélyével a nyílások elzárhatók. Hogy az oldalrészek megtöltött állapotukban is lehetőleg megtartsák lapos alakjukat, mindegyik rész alsó és fölső lapjai szabályos távolságokban (pl. bőrkapcsok segélyével) matrácsszerűen vannak egymással összekapcsolva, mimellett az összekapcsolási helyeken a szövet mindkét oldalára (9) hőrtárcsák vannak fölvarrva, amelyek a szövet kiszakadását meggátolják. Ezen Összekapcsolási mód egyúttal lehetővé teszi, hogy a fölső és alsó lapok kölcsönös távolsága a z előirt zabmennyiségnek megfelelően legyen szabályozható úgy, hogy az egyes rekeszek mindig egyformán tömve lesznek. A középrész befűződése mentén egy (10) bőrfoglalat van elrendezve, amely a szövetnek ezen a helyen való kiszakadását megakadályozza. Ugyanilyen foglalat vagy szegélyezés alkalmazható az oldalrészek alsó szélén lévő két kiürítő nyílás között is, mimellett az oldalrészek külső fölületén még egy-egy (11) bőrpánt is elredezhetőn, aíftelyeken a középrész leszorítására szolgáló (12) fölső heveder füzetik át, hogy a z$ftk szilárd rögzítése tökéletesen biztosíttatnék. Mint már említve volt, a találmány szerinti berendezés közönséges lovagló és teherszállító nyergekkel kapesolatban is alkalmazható. Az elhelyezés módja a 3. ábrán van föltüntetve. Az ülőbőrt egyszerűen lecsatoljuk és a málhanyereg középrészét ráhelyezzük a nyeregtakaróra, míg a (3) szíjakat az elülső nyeregkapocshoz erősítjük. Ezen alkalmazásnál a szokásos fölső nyereghevedernek a 4. ábrán látható megtoldása válik szükségessé úgy, hogy egy ilyen toldatot célszerű mindig készletben tartani. A találmány tárgya, a bevezetésben említett előnyökön kívül, főként azért bír nagy jelentőséggel, mert a teher egyenletesen van elosztva nagy fölületeken,, amelyek az állatnak csakis oldalaira feküsznek föl úgy, hogy a teher az állat mozgásait könnyebben és rázkódtatások nélkül követheti. Ennélfogva a teher sokkal szorosabban fekszik föl, mint az eddig szokásban volt, az állat hátán erősen kidudorodó kerek málhazsákok alkalmazása esetén, amely utóbbiak a málhás állat mellett haladó nyerges lovat és lovast is jelentékenyen akadályozták szabad mozgásában. Azonkívül a teher az egyes rekeszekben való elosztása folytán, mindig kiegyensúlyozható úgy, hogy az állat kevésbbé fárad ki ós föltörése bármilyen menetelésnél is úgyszólván teljesen ki van zárva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Málhanyereg, jellemezve két zsákalakban kiképezett oldalrész által, amelyek egy a nyeregváz alakjához simuló és közvetlenül a nyeregvázra helyezendő lapos középrész segélyével vannak egymással összekötve, ahol ezen középrész a nyeregvázhoz erősíttetik és az egész berendezés egy köréje fektetett fölső heveder által tartatik helyén. 2. Az 1. igénypont szerinti málhanyeregnek egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a zsákala^ban kiképezett oldalrészek a teher egyenletes elosztása céljából hossz- és harántirányú varratok segélyével több rekeszre vannak osztva. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti málhanyeregnek egy kiviteli alakja, jellemezve
