54826. lajstromszámú szabadalom • Vezérmű a sűrített levegőnek bebocsátására égési erőgépek indításánál

— 3 — mely a 2.ábrában «szelepemelkedés: maximális töltés»-sel van megjelölve. Szóval a <g) előszelep mindig valamivel a fölső boltpont előtt emeltetik meg és mindig ugyanakkora, rendszerint a lökettérfogatnak 60%-át meghaladó töltést szolgáltat. Ezzel szemben az (a) főszelep (1. ábra) változtatható vezérléssel bír. Ezen vezérlés azáltal tűnik ki, hogy annál a szabályozásnak minden esetében, az egyes töltéseknek szimetriavonala a holtpontok vonalát, vagyis az (o—p) vonalat (3. ábra) födi. Ezáltal elérjük egyrészt azt, hogy a főszelep a holtponti állásnál, bármily töltés esetén, már teljesen meg van emelve és így a légbebocsátásnak nyitása mindig a holtpontban, a (g) előszelep (l. ábra) segélyével történik és másrészt azt, hogy a találmány tárgyának reverzálható égési erőgépeknél való alkalmazásánál a főszelepek reverzálása el van kerülve, amennyiben a mótor forgási irányának megváltoztatása — az indító vezérműnek változatlan szabályozhatósága mellett — kizárólag az előszelepek reverzálása útján történik. A főszelepek elzárása a gépnek úgy előre, mint hátraj árásánál a holtponti vonalhoz szimetrikusan és oly csekély fojtás kíséretében történik, mely a még •csekély dugattyúsebesség folytán észre sem vehető. A beáramló sűrített levegőnek fojtása a találmány tárgyánál azért nem érezhető, mert a szelepemelkedés öve mindig a holtpontnak vagyis a legkisebb dugattyúsebesség pontjának szomszédságába van eltolva, míg az eddigi ily vezérműveknél ezen öv kis töltéseknél a löket közepének azaz egyszersmind a legnagyobb dugattyúsebességnek szomszédságában van. Megjegyzendő továbbá, hogy az (a) szelep a (k) vezértengelynek teljes fordulata közben nyitott állapotban tartható, ha az emeltyű görgőjét a (c) excentertárcsának kellő elállítása útján a (d) bütyök alapköréig toljuk és hogy a szeleplöketnek, valamint a szelepemelkedés tartamának redukálását érjük el, ha a (b) emeltyű görgőjét a (d) bütyökről leemeljük. A szelepemelkedések görbéi a 3. ábrában a 2. ábrához hasonlóan, nevezetesen első sorban is a (h) bütyök (1. ábra) segélyével elért, redukció-nélküli maximális töltéBnek, továbbá a (d) bütyök segélyével elért, fokozatos töltésredukcióknak megfelelően vannak föltüntetve. Az (a) főszelep és a (g) előszelep együttműködése a szabályozásnak minden esetére azáltal tűnik ki, hogy a hengertérbe való légbebocsátás nyitása a (g) szelep segélyével mindig a fölső holtpont előtt, a légbebocsátás elzárása ellenben, az (a) szelep segélyével, a dugattyúnak a fölső holtponttól való más-más távolságánál történik. A 3. ábra továbbá világosan mutatja, bogy a főszelep elzárásai minden esetben a löket közepe és a fölső holtpont között történnek, ami — a 2. ábrában szemléltetett esettel szemben, amelyben a szelep elzárásai a löket közepe és az alsó holtpont között történnek — a diagrammképződésben azáltal mutatkozik, hogy az indítólevegő expanziófoka nagyobb mértékkel bír. Az eddigi ily vezérművekkel szemben elért előnyök éppen a minimális töltésnek megfelelő, azaz a legkisebb diagrammnál válnak nyilvánvalókká, különösen ha a két esetben (2. és 3. ábra) kiadódó kipuffogási nyomásokat és diagrammterületeket egymással összehasonlítjuk. Ekként a találmány tárgya az oly égési erőgépek számára, melyek sűrített levegővel működnek ós indíttatnak meg, különösen kis légtöltéseknél a sűrített levegő energiájának tökéletes kihasználását biztosítja azáltal, hogy egyrészt az indítólevegőnek beáramlása, a legkisebb dugattyúsebességnek éa a legcsekélyebb fojtásnak övében történik és hogy másrészt az indítólevegőnek expanziófoka a töltések csökkentése esetén ezen csökkentés arányában megnagyobbodik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vezérmű a sűrített levegőnek bebocsátására égési erőgépek indításánál, jellemezve azáltal, hogy a sűrített levegőnek mindegyik munkahengerhez való áramlása egy előlégtér útján történik, melynek elzáró elemei a gépnek minden