54804. lajstromszámú szabadalom • Eljárás száraz melasztakarmány előállítására szárítás alkalmazása nélkül

tartalmaz, vagyis minden utólagos szárítás alkalmazása nélkül is teljesen száraz. A föntebb leírt eljárás az eddig ismeretes hasonló eljárásoktól teljesen különbözik, amennyiben a melasszt nem alkalmaztuk természetes állapotában, hanem előzetes vízmentesítésnek vetjük alá, mely épp úgy, mint a fölhevítés és túltelítés föltétlenül szükséges ahhoz, hogy a melassz a szalmát a megkívánt módon tökéletesen átjárja anélkül, hogy - a szalmából kiizzadhatna, mi az utólagos szárítást eddig meggátolta. Az eljárás szerint a kivánt terméket a kellő száraz állapotban állítjuk elő, utólagos szárítás egyáltalában nem szükséges, amennyiben a melassznak a szalmával való keverése előtt történő szárításánál a melasszban csakis annyi nedvesség marad hátra, amennyi föltétlenül szükséges ahhoz, hogy ía szalmába való beivódása után ennek sejtjei között kikristályosodjék. Amit föntebb a szalmára vonatkozólag előadtam, az minden más hasonló anyag tekintetében is áll, minők a tőzeg, széna, spolyva, korpa, gabona hulladékok, olajpogácsák maiátázó, keményítőgyárak és malomipari hulladékok, sör- és szeszmoslék stb. Magától érthető, hogy a találmány lényegének érintése nélkül a melasszt minden más cukorgyári mellékterménnyel is lehet helyettesíteni, így pl. a cukorfőzők vagy "finomítók centrifugaieveivel, nyers vagy tisztított répa- vagy cukornádlevélekkel, mikor ugyanilyen eltartható és azonnal raktározható takarmányt kapunk, melynek sejtjei között a melassz minden utólagos szárítás nélkül kikristályosodik. Azt a pontot, melyben a melassz vagy •szirup előzetes kezelését meg kell szakítani a gyakorlatban az adott viszonyoknak •megfelelően különböző módon szabjuk meg: Ez a pont a következő tényezőktől függ: a) a melassz vagy szirup összetélelétől, b) az előállítandó termék cukortartalmától, c) a használt nyersanyag mineműségétől, d) az előállítandó takarmány víztartalmától. Minthogy az eljárásnál arra, hogy mekhora a szecska melasszfelszívóképessége, egyáltalában nem kell figyelemmel lennünk, az előállítandó termék cukortartalmát teljesen tetszőlegesen szabhatjuk meg, mi annyiban igen fontos, amennyiben általánosan ismeretes az, hogy a régebb eljárásoknál igen sok esetben a répaszeleteket használták a szóban lévő takarmány előállítására, mert ezek birtak legtöbb melasszt fölvenni, dacára annak, hogy a répaszeleteknek tápláló értékük alig van. A föntebb leírt eljárás segélyével oly takarmányt készíthetünk, melynek teljesen jól raktározható és tökéletesen száraz, annak dacára, hogy melassz tartalmuk 80% és még több, tehát épp oly nagy, mint a melasszal itatott répaszeleteké, mit eddig elérni egyáltalában nem sikerült. Ha az eddigi eljárásnál répaszeleteket alkalmazunk szalma helyett, ezekkel 110—120% melasszt lehet fölszivatni és így körülbelül 55% cukrot tartalmazó terméket előállítani, vagyis elérhetjük azt, hogy a melasszt száraz állapotban, zsákokban szállíthatjuk, melyekből az ki nem folyhatik, meg nem erjedhet és föl nem melegedhetik, mimellett a szállítási költségek 10—20%-át is megtakarítjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás száraz melassz-szalmatakarmány és más hasonló takarmány előállítására, szántás alkalmazása nélkül, azáltal jellemezve, hogy a szalmát vagy a melassz fölvételére használt más anyagot és a melasszt előzetes kezelésnek vetjük alá és ezáltal alkalmassá tesszük arra, hogy a melassz a szalmába vagy más fölvevő anyagba tökéletesen behatoljon és ennek sejtjei között kikristályosodjék és így evvel raktározható, a melasszt ki nem izzadó és meg nem erjedő terméket képezzen. 2. Az 1. alatt védett eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a me-