54800. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos akkumulátorok elektródáinak előállítására

- a — 150—250 szem esik. A fémszövetbe a tésztát akként kenjük be, hogy annak csak szemei legyenek kitöltve, a szövet ellenben a fölszinéből kiálló részek hatása alatt meg ne vastagodjék. Mielőtt a fémszövetet a tésztával bekennék, azt egy fémdrótból csíkból vagy csőből álló áramvezetővel szereljük föl, melyet a fémszövet hosszanti oldalához elektromos úton hozzáhegesztünk (1. ábra). A tésztával bevont fémsaövetet most már az áramelvezetőre szorosan föltekercseljük és abszolút biztos összefüggés (a vezető tartószerkezet és az aktivanyag között a vezető összeköttetés) létesítése céljából alkalmas fém- vagy üveglemezen hengereljük és esetleg formába sajtoljuk. Ezután az elektródát célszerűen vékony nikkel dróttal tekercseljük . körül (2. ábra) és ennek két végét oly célból, hogy a drót megfeszítve maradjon, az áramelvezetővel kötjük össze. Ezután az elektródát előnyösen vászonnal az vagy alkalikus elektrolytnek ellenálló, nem vezető szövettel tekercseljük körül, mely szövetet helyzetében azáltal lehet rögzíteni, hogy azt fonállal körülkötözzük. A kész elektródát közvetlenül pamuttal is be lehet fonni. A rosszul vezető aktivanyag a fémszövet szemeiben egyenletesen és rendkívül finoman lévén elosztva, fölösleges, hogy ahhoz valamely vezetőpótlékot keverjünk, ennek a pótléknak szerepét a fémszövet veszi át, mely egyúttal rendkívül könnyű, jól vezető és nagyfölületű tartó gyanánt is szerepel és annak következtében, hogy azt föltekercseljük, igen kevés helyet igényel. A fémszövetet rúdalakban igen szorosan tekercseljük föl, miért is az aktivanyag a fémszövettel szeros kapcsolatba jut, egyúttal pedig az egymáson fekvő fémszövetrétegek azt is meggátolják, hogy az elektródát jól átjáró elektrolyt az aktivanyagot a fémszövetről lemossa. Az elektródát burkoló indifferens és nem vezető szövetréteg azt is meggátolja hogy az elektrolyt az aktivanyag külső rétegeit elmossa. Az ekként előállított elektróda külső befolyásoknak kitéve nincs, az aktivanyagban a ^öltésnél és kisülésnél föllépő gázfejlődés és térfogaV változás káros hatást nem gyakorol, elleni kezőleg, a kontaktus mindig változatlanul jó marad. Rázkódtatások és mechanikus behatások iránt az elektróda teljesen érzéketlen. Több a leírt módon szerkesztett hengeralakú elektródát valamely alkalmas anyagból, pld. nikkelből készült tartóba helyezzük be, még pedig szorosan egymás mellett, vagy akként, hogy az elektródák között csak kis köz maradjon. Az elektródákat ezekben a tartókhan akként erősítjük meg, hogy az elektródahenger közepén kiálló áramelvezetőrudat (3. ábra) mechanikus úton (szegecselés által) vagy hegesztéssel a kerettel szorosan kapcsoljuk (4. ábra). SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás alkalikus elektrolyttel bíró elektromos akkumulátorok elektródáinak előállítására, azáltal jellemezve, hogy az aktivanyagot, pld. nikkel- vagy kobaltoxydhidrátot, vagy valamely más fém rosszul vezető oxydvegyületét inaktív vezetőpótlékok hozzáadása nélkül igen sűrűszemű fémgazeba vagy fémszövetb'e dörzsöljük be, hogy a rosszul vezető oxyd és az elvezető- (tartó) fém rendkívül benső molekuláris elosztása által külön vezetőanyag alkalmazását fölöslegessé tegyük és így oly vezetőtestet állítsunk elő, melyről a potenciálkülönbséget kontaktusok okozta veszteségek nélkül lehet .levenni, mire az ekként bevont fémszövetet megfelelő alakban összerakjuk. 2. Az 1. alatt védett eljárás foganatosítás! alakja, azáltal jellemezve, hogy az aktivanyagot befogadó fémszövetet az egyik széléhez forrasztott áramelvezetővel, dróttal, csíkkal vagy csővel látjuk el és azután az aktivanyaggal való bevonatása után szorosan és erősen az elvezető körül tekercseljük föl, két végén az áramelvezetővel összekötött nikkeldróttal körül tekercseljük és azután több ily hengeres elektródát közös fémkeretbe fogunk be és ezzel vezetően összekötünk. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas részvényXars-aíasr nyomdája Bndape&ttfi.