54777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mész és hasonló égetésére
Megjelent 1912. évi január hó 5-én. MAGY. ^ KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 54777. szám. XVII/d. OSZTÁLYEljárás mész és hasonló égetésére. DH HAMPE VILMOS VEGYÉSZ BERLINBEN. A bejelentés napja 1911 májas hó 23-ika. A kísérletek azt mutatták, hogy mészkő, magnezit, dolomit és más szénsavas alkalikus földek égetésénél egyrészt az illető földre (marómész, magnézia stb.), másrészt szénsavra való fölbomlás annál könnyebben megy végbe, minél kisebb & szénsav koncentrációja az égési gázokban, melyek melege a szétbontást eszközli. Ha tehát ilyfajtájú földek égetésére oly tüzelőanyagokat alkalmazunk, melyeknek tökéletes elégetése kezdettől fogva oly gázokat ad, melyek aránylag1 kevés szénsavat tartalmaznak, akkor az égetési folyamat oly mértékben megy végbe gyorsabban és a nyers anyagok minőségéhez képest annál alacsonyabb hőmérséklet mellett is lesz foganatosítható, minél kevesebb szénsavat tartalmaznak az égési gázok. Oly tüzelőanyag gyanánt, mely az elégetésnél a fönt megadott tulajdonságú gázokat szolgáltatja, első sorban iá közönséges háziszemét említendő meg. Az utóbbinak elégetése 1000—1200° C. hőmérsékletnél, mely hőmérséklet pl. a szénsavas mész fölbontására teljesen elegendő, oly égési gázokat szolgáltat, melyek 4—8 térfogatszár zalék szénsavtartalommal, tehát csak körülbelül félannyi szénsavtartalommal bírnak, mint a koksz vagy kőszéntüzeléseknél a gazdaságosság által megkívánt szokásos viszonyok mellett kapott égési gázok. Ehhez járul még; hogy a házaszemét egészen 25 súlyszázalék hygroszkopikus nedvességet tartalmaz, mely az elégetésnél túlhevített gőzbe megy át és ezáltal az égetőfolyamat gyorsítására további kedvező behatást fejt ki. Az eljárás foganatosítására közönséges szerkezetű mészr vagy magnesitégetőkemencéket csatlakoztathatunk szemétégető kemencékhez, melyek az égési gázokat legalább 1000° C. hőmérséklettel bocsátják ki, ami a szemétégetőtechnika ezádőszerinti állása mellett nem okoz nehézséget. Azonban az említett célra előnyösen alkalmazhatók különlegesen szerkesztett kemencecsoportok, hogy a szemétben tartalmazott melegmennyiséget a legrövidebb úton és ezáltal lehető tökéletesen használjuk ki. Háziszemét helyett az eljárás foganatosítására más- oly anyagok is használhatók, melyek eddigelé a műszaki tüzelőtelepekben csak kis mértékben vagy egyáltalán nem alkalmaztattak, mint pl. öntözött mezők vagy tengerek iszapja, derített iszap, mindennemű szemét, nedves tőzeg1 , bányar nedves barnaszén stb. A kísérletek szerint ezek az anyagok természetes állapotukban
