54763. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés olajkokszoló kazánok üzemére

Megjelent 191 a. évi január hó 5-én. MAGY. gfeg KIR SZABADALMI iBff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 54763. szám. XI/b. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés olajkokszoló kazánok üzemére. WEISER JOSEF GYÁRVEZETŐ MÁHRISCH-SCHÖNBERGBEN. A bejelentés napja 1911 január hó 28-ika. A petroleumiparban tudvalevőleg úgy desztillálnak, hogy a nyersolajból a benzint és petroleuraot petroleumkazánokban ledesztillálják, azután a kazánban visszamaradó, kenőolaj, paraffin és koksz elegyéből álló maradékot külön olajkazánokban addig desztillálják, amig még a fűtőfölületeken szilárd alkatrész nem rakódik le s végül az olajkazánok maradékát a bontó (crack) kazánba töltik s abból teljes elkokszosodásig desztillálják. Ezen desztilláció befejezte után a kazánban visszamaradó tömeg kb. 30 cm. vastag szilárd likacsos réteget képez, mely az eddig használatos bontókazánok fenekéhez erősen hozzá van sülve és csákánnyal távolítandó el. A kokszra, vagyis teljesen száraz maradékra irányuló desztilláció tehát mindig a maradéknak a fűtőfölületekhez való hozzásülésével jár s ép azért a legtöbb finomító az olajmaradékoknak kokszra való földolgozását, mint nem gazdaságosat, elkerüli, mert az eddigi eljárás sok hátránnyal jár, melyek közül lényegesek » következők: A kazánfalhoz sült koksz jó hőszigetelő lévén, a vele borított fűtőfölületek csakhamar izzásba jönnek úgy, hogy a vas csakhamar átég; ép ezért a kokszra dolgozó bontókazánok feneke kb. minden harmincadik desztilláció után újjal cserélendő föl. Minthogy továbbá a hozzásült kokszréteg a fűtőfölületet szigeteli, a meleg csak nehezen hatol a kazán belsejébe úgy, hogy a desztilláció, különösen azon stádiumban, melyben a magasan forró utolsó részek távolítandók el, rendkívül meg van nehezítve. Ez okból igen magas hőfokú fűtőgázok alkalmazandók, melyek majdnem kihasználatlanul távoznak a kürtőbe. De ezen erős fűtés viszont a kazán köpenyét túlságosan hevíti föl úgy, hogy a köpenyen a kazánban lévő szénhydrogének bomlanak, ami tetemes párolási veszteséget okoz. E hátrányok egy részét ugyan az 1909. évi 14251. sz. angol szabadalomban ajánlott kettősfalú kazán alkalmazása megszünteti, e kazánok azonban egyéb hátrányokkal járnak, melyek általános alkalmazásukat meg- -gátolják. A jelen találmány azon megfigyelésen alapszik, hogy a szilárd alkatrészek lerakódása a kazán legmélyebb pontjain történik s az eddigi kazánoknál e szilárd anyagok hozzásülésének az volt az oka, hogy ezen anyagok lerakodási helye összeesett a fűtési helyekkel.