54753. lajstromszámú szabadalom • Kétfészkű vezérlőszelep

2 -tömítési fölület pontosan egymás fölött volna, akkor a P gőznyonás zéróval volna egyenlő és csak az F rúgónyomás hatna, P amikor is mindegyik fészeknél az-g- nyomás jönne tömítési összenyomás gyanánt számba. Ha ellenben az alsó fészek jóval kisebb átmérővel, pl. a fölső fészek átmérőjének felével egyenlő átmérővel bírna, akkor a fölső fészeknél -J- P -f- F tömítési nyomást, az alsó fészeknél pedig (P+F) tömítési ellennyomást kellene létesíteni. így mindkét esetben ki volna elégítve az a követelmény, hogy a kerület hosszegységére jutó tömítési nyomás mindenütt ugyanakkora legyen. Szóval az alsó utánaengedő fészek akként képezendő ki, hogy az a rúgóhatás és az ellenirányú gőznyomás hatása alatt oly erővel szoruljon alulról a szelephez, hogy mindkét szelep fészek kerületének hosszegységére majdnem ugyanakkora tömítési megterhelés jusson. Az ezen feltételnek megfelelő szelepek minden körülmények között jól fognak tömíteni. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező szelepnek egy foganatosítási alakja hosszmetszetben van föltüntetve. Az (a) szelep, mely részben tehermentesített szelep gyanánt van szerkesztve, fölül a merev (b) fészekhez szorul, mely ismert módon, a (bl) öntvénynek kellő kiképzése útján van létesítve. Az alsó (c) fészket, mellyel a szelepnek alsó tömítő fölülete működik együtt, az utánaengedő (d) rúgótest hordja, mely a jelen esetben a (dl) betéttestből nyúl ki, mely egyúttal az (al) szelepagy vezetékéül szolgál. Az (al) agyra, ismert módon a (föl nem tüntetett) zárórúgó hat. A szelepre továbbá, a két fészek középvonalainak (e) távolsága által megszabott gyűrűfölületen, a gőznyomás hat fölülről lefelé vagyis a gőzgépeknél a szelepen kívül uralkodó légköri, ill. kondenzátornyomás ellenében. A rugalmas (d) gyűrű az alsó (c) fészek közepén túl, sugárirányban kinyúl úgy, hogy a gyűrűt megtöltő gőz azt lefelé kinyújtani iparkodik, amikor is az a nyomás, melyet a (c) szelepfészek fölfelé, az (a) szelepre gyakorol, a (d) gyűrű feszerején kívül a gőznyomás mértékétől és az ennek hatása alatt álló fölületek nagyságától függ. Ekként a (d) gyűrűnek kellő kiképzése ill. méretezése útján módunkban áll a tömítési nyomásra vonatkozó említett föltételt kielégíteni. A (d) gyűrűnek öblös része, a fészek közepétől számítva, a (p) radiális, kinyúlással bír, melynek megfelelően a szelep záródásakor a (Q) gőznyomás hat fölfelé, mely a gyűrűharántmetszet legkülső részének középövére a Qo nyomatékot fejti ki. Ezen nyomaték az (Sq) nyomatékkal vagyis a fészek reakeióerejének nyomatékával egyenlő. Ehhez járul még esetleg az a kiegészítő rúgóerő, melyet a (d) gyűrű a szelepnek zárt állásánál bekövetkezhető kihajolt állapotánál fejt ki. Ha azonban a gyűrű nincsen kihajolva azaz neutrális állásban van, akkor ezen rúgóerő nem játszik szerepet. Az említett nyomatéki egyenletből közvetlenül kiszámítható az S erő, melyből azután az alsó fészeknél ható hosszegységenkénti tömítési nyomás adódik ki. Ezen nyomásnak már most a fölső fészek számára fönnmaradó, hosszegységenkénti tömítési nyomással egyenlőnek kell lennie. Evégből a viszonyok akként választandók meg, hogy, ha az S erőt a P-fF erőből levonjuk ós a maradékot a fölső fészek kerületének hosszával elosztjuk, ugyanakkora hosszegységenkénti, tömítési nyomás adódjék ki, mint az alsó fészeknél. A rúgós vagy utánaengedő fészek természetesen a leírttól eltérően is kiképezhető anélkül, hogy ezáltal megváltoznék a találmány lényege, mely szerint a szelepfészek a szelep egyik tömítő fölületének megterhelését rúgó- ill. gőzerő hatása alatt akként szabályozza, hogy az a másik vagyis a merev fészekhez szoruló tömítő fölületéhez meghatározott viszonyban legyen. Lehet természetesen az alsó fészek helyett a fölsőt is utánaengedően kiképezni. SZABADALMI IGÉNY. Kétfészkű vezérlőszelep, jellemezve azáltal, hogy az egyik fészek akként van rúgó-