54720. lajstromszámú szabadalom • Kihúzható asztal
10. ábra az egyik hosszabbítólap oldal -íölül- és homloknézete. A 11. ábra egy további hosszabbítólap homlok és fölülnézetben. A 12. ábra kisebb léptékben az egészen kihúzott valamint a normál helyzetű asztalnak fölülnézete. Az alább leírt szerkezet kerek asztalra vonatkozik, azonban ép úgy érvényes elipszises vagy sarkos asztalhoz. Az (1) asztallap átmérőirányban két egyenlő félre van osztva, melyek több egymás mellett fekvő (2, 3, 4) keresztrúd segélyével vannak egymással összekötve, mely félrészek normális helyzetben, azaz mikor az asztal össze van tolva, az (5) asztallábakat hordó (6) keretet tökéletesen magukba foglalják. A keresztrudak közül mindkét oldalon a középső (2) vei jelzettek az asztalkereten szilárdak míg a két külső (3)-mal jelzettek az (1) asztallap félrészein vannak megerősítve. A (2) és (3) keresztrudak között között lévő (4) rudak előbbieken lazán mozgathatók és mozgásuk mindkét irányban ismeretes módon alkalmasan elrendezett ütközők által van korlátozva. A 6. asztalkeretben van a már említett (6) emelőszerkezet elrendezve, amelyen az egyes hosszabbítólapok összehajtott állapotban egymás fölött fekszenek. Az emelőszerkezet két, hosszirányban elmozgatható (7) rúdból áll, melyeken két (8) emelőék van megerősítve, Utóbbiakon a (9) ékek nyugszanak, amelyek a legalul fekvő (10) hoszszabbítólapok alsó fölületéhez vannak illesztve. A két (7) rúdnak, valamint az összes ékeknek egyidejű működtetése az asztalkeret közepén (ll)-nél ágyazott (12) kétkarú emeltyű által történik, melynek egyik vége a (13) kézifogantyút hordja, és mely a két (7) rúdnak (14) kivágásaiba van befektetve. Mivel ezen emeltyűnek elfordításánál a két (7) rúd ellenkező irányban mozgattatik el, e rudakon lévő (8) ékek ellenkező irányban kell hogy lejtéssel bírjanak, hogy a két oldalon lévő (9) ékek egyidejűleg emeltessenek; föl. Utóbbiak, hogy a (10) lapnak vízszintes irányban való elmozdulása megakadályoztassák, a (15) vezetőtuskók hornyaiban merőleges irányban vannak vezetve. A (10) hosszabbítólap három egymással csuklósan összeerősített részből áll, melyek olyan méretűek, hogy a nagyobb középrész a keresztrudak között elhelyezhető és a j kisebb (10') oldalrészek a középrészen egyj másmellé átcsappanthatók. A (10) és 10') j lap lazán nyugszik a (8) ékeken, nincs az | asztalkerettel szilárdan megerősítve úgy, hogy minden további nélkül kiemelhető. A (10), (10') lapon ugyancsak lazánJ további (16, 16') ill. (17, 17') hosszabbítólapok fekszenek, melyek előbbihez hasonló módon vannak összehajtva. Az (1) asztallapok mindegyike alá egyegy-egy hasonló^ (18, 18') ill. (19, 19') hoszszabbító lap van a (20) vezetősíneken betolva. A kihúzható asztal kezelése következőképen történik. Mindenekelőtt az (1) asztallapokat annyira széjjelhúzzuk, hogy a (16, 17) lapok szabaddá válnak. Ezután a (12) emeltyűt az egyik ütközőig elfordítjuk, mindaddig, míg a (16, 17) lapok középrészei az (1) asztallap síkjába nem kerülnek. E (16, 17) lapokat most szétnyitjuk és őket az érintkező fölületeiken lévő csapok, rúgós csappanok, reteszek vagy egyéb hasonlók segélyével egymással és az (1) asztallappal összekötjük. (4. ábra). Az asztalnak még további meghosszabbítására az (1) lapokat megfelelően egymástól jobban eltávolítjuk és a (12) emeltyű segélyével, melyet egy második ütközőig mozgatunk el, a (10) lapot középrészével az asztallap síkjába emeljük, mire a (16) és (17) lapok a (10) lap mellett betétetnek és és ezzel, valamint az asztallapokkal a már említett módon összeköttetj nek. (5. ábra). Az asztal újabb további meghosszabbításánál az (l) asztallapok alatt tartott (18, 19) lapokat kihúzzuk, és a (16, 17) lapok mellé behelyezzük. (6., 7. és 12. ábra). Mindegyik asztalfélrészen egy pár (21) támasztóláb van csuklósan megerősítve, melyek kihúzáskor maguktól leereszked-